Felmerült kérdésként, a taórendszer jelent-e veszélyt az új szisztémára. Mint megtudtuk, ma egy labdarúgóklub az MLSZ-en keresztül két forrásból juthat utánpótlás-nevelési támogatáshoz: az egyik, hogy taókérelmet nyújt be a szövetséghez, és a testület jóváhagyja, a másik, hogy állami támogatásban részesül. Mindkét forrásra kiterjesztik a produktivitási rendszert. Tehát a szövetség először megállapítja, hogy egy klubnak mennyi alap- és produktivitási támogatás jár, utána dönt arról, hogy azt taó-, illetve állami támogatás keretében kapja meg. Harmadik csatorna pedig nincs, a rendszer így zárt. Az MLSZ hozzátette válaszában, például infrastruktúrára igényelhet valaki további forrást, de utánpótlás-nevelésre csak a fentiekben leírt módon.
Kik a nyerőemberek?
A szövetség számolt, s az jött ki, hogy a mostani idényt alapul véve Gulácsi Péter, az RB Leipzig kapusa szerezte a legtöbb pontot több mint tízezret, a második Kádár Tamás kevesebb mint hétezerrel. Talán nem meglepő, hogy az első öt helyen csak külföldön szereplő válogatott játékosok állnak, a hatodik az a Banó-Szabó Bence (több mint 4000 ponttal), aki U19-es saját nevelésű játékosként folyamatos játéklehetőséghez jut a Budapest Honvédban. Egy saját nevelésű U19-es játékos egyetlen végigjátszott NB I-es meccsel 270 pontot termel, ami nagyjából 1 millió forintnak felel meg, ezen osztoznak a nevelőegyesületei.
