Cipőszavatosság: mihez van joga a vevőnek?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a cipők, lábbelik szavatosságával kapcsolatos. Vajon milyen jogai vannak ezzel kapcsolatban a vevőknek?

Hibás lábbeli esetében a vásárlástól számított két éven belül érvényesíthető szavatossági igény. Ennek alapján a fogyasztó a kereskedőnél bejelentett panasz során elsősorban az árucikk javítását vagy cseréjét kérheti. A javítás és a csere közül a fogyasztó választhat, kivéve, ha a választott igény teljesítése lehetetlen vagy aránytalan.

Lehetetlenség például az, ha az árucikk fizikailag javíthatatlan, vagy ha a csere amiatt nem valósítható meg, mert az árucikket már nem gyártják (kifutó modell volt). Aránytalanságról beszélünk például akkor, ha a javítás elvégzése a cseréhez képest aránytalan többletteherrel jár a kereskedőnek. Az aránytalanság miatt előfordulhat, hogy a kereskedőnek elsősorban a javítás áll érdekében, melyet a fogyasztó tűrni köteles.

A bírósági gyakorlat szerint amennyiben a javítások több ízben eredménytelenül végződnek, a fogyasztó jogszerűen érvényesítheti egyéb, hibás teljesítésen alapuló igényeit, így kérheti a termék kicserélését, a vételár utólagos csökkentését, illetve végül akár a vételár teljes egészének visszafizetését is. Azt, hogy pontosan hányadik sikertelen javítási kísérlet alapozza meg a fogyasztó másik igényre való áttéréséhez való jogát, jogszabály nem határozza meg, az mindig csak az adott ügy valamennyi körülményének – így például a sikertelen javítások számának, a fogyasztónak okozott kényelmetlenségnek, a fogyasztó által fizetett ellenérték mértékének stb. – ismeretében dönthető el.

Abban az esetben, ha a kereskedő sem javítani, sem cserélni nem tud, illetve nem hajlandó, a fogyasztó árleszállítást érvényesíthet vagy elállhat a vásárlástól. Elállás esetén a kereskedő köteles visszafizetni a vételárat (a hibás árucikk visszavétele mellett). Jelentéktelen hiba esetén (például leesett egy dísz a cipőről, rojtosodik a cipőfűző) azonban elállásnak nincs helye.

Az említett kétéves igényérvényesítési határidő során a bizonyítási teher a felek között megoszlik. A vásárlást követő első hat hónapban a bizonyítási kötelezettség a kereskedőt terheli. Ennek alapján, ha a hiba hat hónapon belül merül fel, és a kereskedő vitatja a fogyasztó kifogását, neki kell bizonyítania, hogy a termék hibája a vásárlást követően, a termék használatából adódott, nem pedig gyártási eredetű. Nem tekinthető bizonyításnak az, ha a kereskedő csupán az álláspontját közli szóban, azonban ennek megalapozottságát nem igazolja (például egy szakvéleménnyel). Amennyiben ennek nem tesz eleget, helytállni tartozik, a fent említett módokon.

Amennyiben szavatossági jogainak a kereskedő vonakodik eleget tenni, a vevő jogainak érvényesítése érdekében bírósághoz vagy békéltető testülethez fordulhat. A békéltető testülethez fordulás az eljárás egyszerűsége, gyorsasága, valamint költségkímélőbb jellege miatt tekinthető kedvezőbb választásnak.

Abban az esetben, ha a kereskedő a minőségi kifogást nem a jogszabályoknak megfelelően intézte, így például nem vett fel jegyzőkönyvet a reklamációról, a vásárlónak lehetősége van bejelentést tenni az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen.

Jövő heti bejegyzésünkből megismerkedhet a témakörben leggyakrabban feltett kérdésekkel és válaszokkal.

További hasznos információk: www.nfh.hu