Békéltető testület: mit érdemes tudni?

Ingyenes, gyors egyszerű eljárással segítenek a békéltető testületek a fogyasztóknak.

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
2014. 02. 17. 7:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz forduló panaszosok egy része olyan, polgári jogi aspektusokat is felvető kérdésekben szeretne segítséget kapni, melyben eljárni a fogyasztóvédelmi hatóságnak nincs hatásköri felhatalmazása. Ellenben létezik egy gyors, ingyenes, vitarendezést elősegítő alternatív fórum, a békéltető testület.

Minden megyében és Budapesten működnek békéltető testületek, melyek célja, hogy egyszerű, ingyenes eljárás során fogyasztói jogvita esetén egyezséget hozzanak létre a fogyasztók és a vállalkozások között. Ha létrejön az egyezség, akkor azt ugyanúgy kell tekinteni, mint egy jogerős bírói ítéletet. Ha nem sikerül az egyezség létrehozása, akkor is döntést hoznak az ügyben. Amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott, akkor általában ajánlás jellegű döntés születik, melyet ha a vállalkozás nem teljesít, akkor a fogyasztó kérésére nyilvánosságra kell hozni.

A testületekhez a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyekben lehet fordulni. Ez azt jelenti, hogy akár meghibásodik egy általunk vásárolt termék, akár a számlázása nem megfelelő egy hírközlési szolgáltatónak, akár a parkolással van gondunk, fordulhatunk a testületekhez.

Fogyasztóként nemcsak természetes személyek léphetnek fel a békéltető testületi eljárásban, hanem az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is. Látható, hogy a nem természetes személyeknél feltétel, hogy az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében járjon el.

A fogyasztó maga döntheti el, hogy melyik testületben bízik, melyik van hozzá legközelebb, melyikhez szeretne fordulni. Azonban bármelyik testületet is választja, mielőtt beadja a kérelmét, meg kell kísérelni rendezni a vitás ügyet közvetlenül a vállalkozással, és csak ezt követően fordulhat a békéltető testületekhez. Ez azt jelenti, hogy jegyzőkönyvet kell felvetetni a panaszról, vagy levélben kell a vállalkozáshoz fordulni, hiszen a szóbeli panasz megtételét utóbb a vállalkozás le is tagadhatja.

A békéltető testületek tanácsot is adnak a hozzá fordulóknak a fogyasztót megillető jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban, ezenkívül természetesen a testületek hatásköréről, illetékességéről, eljárási szabályairól is.

 

 

Érdemes igénybe venni ezt a lehetőséget, hiszen ahhoz, hogy valóban gyorsan, hatékonyan tudjanak a testületek eljáró tanácsai döntést hozni, hiánytalan kérelemnek kell beérkeznie az ügyre vonatkozó minden bizonyítékkal együtt. A kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell:

– a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
– a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
– a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
– a fogyasztó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését a vállalkozással,
– a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor (a békéltető testületi eljárás egy permegelőző alternatív vitarendezési fórum, tehát ha már peres eljárás van folyamatban, esetleg már végrehajtás van az ügyben, akkor már nem lehet a testületekhez fordulni abban a jogvitában),
– a testület döntésére irányuló indítványt (ez az egyik leglényegesebb pontja a kérelemnek, hiszen itt kell megfogalmazni, hogy konkrétan mit szeretne elérni a fogyasztó – nem elég azt írni, hogy kéri az ügy kivizsgálását, hiszen az megtörténik minden esetben, hanem konkrétan meg kell fogalmazni, hogy például kéri a cipő cseréjét, vagy kéri vissza a vételárat, vagy árleszállítást kér, vagy kéri törölni a pótdíjat),
– a fogyasztó aláírását.

A hiánytalan kérelem beérkezését követő 60 napon belüli időpontra egy meghallgatás kerül kitűzésre, melyre a fogyasztót és a vállalkozást is meghívják. A vállalkozásnak ezenkívül megküldik a testületek a fogyasztó kérelmét azzal, hogy érdemben tegyenek rá nyilatkozatot.

Nem kell megijedni, ha valaki nem tud elmenni a meghallgatásra, hiszen meghatalmazott is eljárhat az ügyben. Ha ennek ellenére sem jelenik meg a meghallgatáson bármelyik fél, akkor az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján hozza meg döntését. Az írásba foglalt döntést 30 napon belül küldik meg a felek részére a testületek.

A békéltető testületek eljárása ingyenes, nem kell semmilyen illetéket vagy egyéb költséget fizetnie a feleknek. Ezenkívül nagyon gyors az eljárás, hiszen a testületek a jogszabály által meghatározott 60 nap helyett korábbi időpontra is kitűzhetik a meghallgatásokat, így például a Budapesti Békéltető Testületnél a hiánytalan kérelmek esetében átlagosan 40 napon belül befejeződik az eljárás.

További információ: www.bekeltet.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.