Lehetőség szerint az akciósan összecsomagolt termékek esetében is szánjon időt arra, hogy az egyedi fogyasztói árakat megismerje, így nem érheti a pénztárcáját negatívan érintő felesleges kiadás.
a) Van egy kedvence gyermekeknek, mindig azt veszem, bár nem tudom, mi az összetétele.
b) Egy ideje már valóban megnézem, hogy hány százalékos a csoki kakaótartalma, mégsem tejbevonót szeretnék venni egy tetszetős csomagolás miatt.
c) Ha van időm, megnézem minden élelmiszernél az összetételt, mivel az egészségemnek hasznos termékeket szeretnék vásárolni.
A vonatkozó előírások pontosan meghatározzák, hogy egy csokoládé termék megnevezése mikor megfelelő (mikor nevezhető étcsokoládénak, tejcsokoládénak, fehér csokoládénak), és bár az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyártói címkék ebben a vonatkozásban már jellemzően megfelelőek, előfordul, hogy a polccímként megtévesztő tájékoztatás szerepel (például kakaós bevonó masszából készült üreges figura megnevezése a polccímke szerint „tejcsokoládé nyúl”).
Csokoládé (étcsokoládé) esetén legalább 35 százalék összeskakaó-szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 18 százalék a kakaóvaj és legalább 14 százalék a zsírmentes kakaó-szárazanyag. Tejcsokoládé esetén legalább 25 százalék összeskakaó-szárazanyagot kell tartalmaznia a csokoládénak.
A csokoládé egészségre gyakorolt pozitív hatásáról sok helyen olvashat, a megfelelő táplálkozás érdekében viszont érdemes figyelnie arra, hogy minőségi, valóban kakaó-szárazanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazó terméket vásároljon.
a) A hagyományos füstölt sonkát szeretjük a legjobban, abban bízunk.
b) Általában azt a sonkát vesszük meg, amelyik a legjobban tetszik.
c) Bár a gyorsérlelésű sonkát szoktuk vásárolni, tisztában vagyunk elkészítési módjával, így azzal is, hogy gyorsabban romlik, hűtést igényel.
A húskészítmények egyes termékcsoportjain belül az árarányok nagyjából megegyeznek a húsfehérje-tartalom arányával is. Ha egy termék olcsóbb, úgy nagy valószínűséggel kevesebb benne a húsfehérje, azaz a hús. A Magyar Élelmiszerkönyv háromféle alcsoportra osztja a sonkákat, amelyek közül az elsőbe és a másodikba – a nyers, illetve a hőkezelt sonkák közé – tartozik a húsvétkor fogyasztott sonkák többsége.




