2:0-ra győzött az Old Traffordon, 12 ezer néző előtt a Manchester United (Vörös Ördögök) a Liverpool (Vörösök) ellen pontosan 102 évvel ezelőtt, 1915. április 2-án, nagypénteken. A Play up, Liverpool című, a Vörösök történelmével foglalkozó blog korabeli beszámolókat idéző bejegyzéseiből kiderül, hogy nem volt ez egy sima meccs.
A Liverpool Daily Post című helyi lap A Liverpool elbukott a Manchester Unitednél címmel közölte még semmit nem sejtető beszámolóját 1915. április 3-án, szombaton. A Vörös Ördögök az első osztályú tabella alján tanyáztak, amikor fogadták a Vörösöket, akik a legendás kapus, Elisha Scott vezérletével állták a rohamokat, de támadásban gyengék voltak. Öt perccel az első félidő vége előtt a mezőnyfölény góllá érett, George Anderson aztán a 75. percben is betalált, a United még egy büntetőt is kihagyott a két gól között. „Megérdemelten szerezték meg a három pontot” – áll a beszámolóban.
Ám április 24-én a szintén helyi Liverpool Echo már az alábbi címmel írt cikket: „Nagy futballszenzáció. A bukik bemártották a játékosokat. »Elcsalt mérkőzés«”. Egy vizsgálóbizottsági jelentésre hivatkozva azt állították, hogy amiatt indult vizsgálat, mert a pletykák szerint a Manchester United húsvét hetén lejátszott két mérkőzéséből az egyiket elcsalták. Azt állították, hogy az érintett mérkőzésen konkrét eredmény kellett szülessen.
„Információink szerint mindkét csapatból néhány játékos fogadott a saját meccsének eredményére a cégünkkel és más bukméker irodáknál. Értesítjük ügyfeleinket és a futballközvéleményt, hogy visszatartjuk a konkrét eredménnyel kapcsolatos fogadások kifizetését, kivizsgáljuk az esetet, hogy megbüntethessék az összeesküvésben résztvevőket” – közölte a Futball Királyai nevű cég.
A vizsgálat elég sokáig elhúzódott, végül 1915 karácsonyán a Liverpool Echo megírta, tényleg elcsalták az érintett meccset, ahol a 2:0-s eredményért a feltett tét nyolcszorosát kaphatták volna az érintett játékosok. A futball addigi legsúlyosabb fogadási botrányának nevezték az eseményt, az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) később hoz ítéletet – írták, megemlítve a játékosok mentegetőzését is. A focisták azt állították, azért hozták össze a csalást, mert attól féltek, az 1915–1916-os szezont a háború miatt nem írják majd ki, így fizetést sem kaphatnak majd.
A Manchester Courier másnap ismertette a szövetség döntését: a Liverpoolból örökre eltiltották Sheldont, Pursellt, Millert és Fairfoullt; a Unitedből pedig Turnbullt, Whalley-t, Westet és Cookot. A fentiek nem játszhattak focimeccsen, nem lehettek menedzserek, és nem tehették be a lábukat futballpályára. A beszámoló szerint a játékosok közül többen nem tettek vallomást, igyekezvén eltitkolni az egész csalási összeesküvést. Emellett tisztázták a két egyesületet, a vizsgálat kimutatta, hogy nem volt közük a kluboknak és hivatalnokaiknak a fogadási csaláshoz.
Az ügynek azonban ezzel még nem volt vége teljesen, a United egyik eltiltott focistája, Enoch West 1916 februárjában ötven fontot ajánlott fel a Vöröskeresztnek, ha valaki tudja bizonyítani, hogy fogadott vagy pénzt nyert azon meccsel, amely miatt eltiltották. A Vörösök egykori játékosa, a focisták zászlóaljának közlegényeként akkor épp Franciaországban harcoló Jack Sheldon is közzétett egy nyílt levelet 1916 áprilisában. Ebben azt írta, hogy húsz fontot ajánl fel a Vöröskeresztnek, ha az FA vagy bárki előszed egy bukit, aki bizonyítani tudja, hogy csalt volna. „Ha biztonságban visszatérek ebből az országból, megteszem a szükséges lépéseket az eltiltásommal szemben” – közölte Sheldon.
West ekkor már kommunikált az FA-vel, végül beperelte a szövetséget. Egy 1917. júliusi meghallgatáson Sheldon elismerte, hogy az 1915 nagypéntekén játszott meccs előtti hétfőn ő szervezte be a Vörös Ördögök játékosait a csalási összeesküvésbe, ezt West tagadta. Sheldon szerint mindenkinek egyénileg kellett fogadnia a 2:0-s eredményre, ahogy azt is lezsírozták, hogy a United mindkét félidőben szerezzen gólt. A második találatot követően az egyébként csatárként játszó West visszament védekezni, így több gól nem született. Az is kiderült, hogy 1915 végén, az eltiltás kiderültét követően Sheldon és West találkozott Liverpoolban, amikor a Vörösök exfocistája azt mondta Westnek, hülye, ha folytatja a küzdelmet az ítélet ellen (más kérdés, hogy később ő is beleállt ebbe).
A meccsen duplázó Anderson is tanúvallomást tett, állítása szerint egy nappal az 1915-ös mérkőzés előtt Sheldon találkozott a Vörös Ördögök focistáival, és biztosította őket, hogy 2:0-s eredményre fogadnak. Állítása szerint West a meccs után azt mondta neki: „Nem aggódom, nem tudnának semmilyen bizonyítékot előszedni ellenem.” Nos, tudtak. Egy további tanú, Fred Pagnam, aki a Liverpool támadója volt akkor, de nem volt benne a csalásban, elmondta, Sheldon mesélt neki a dologról, de nem foglalkozott vele. Ugyanezt mesélte a Vörösök csapatkapitánya, Ephraim Longworth is, de nem tudott mit kezdeni azzal, hogy Sheldon és West oldalán volt mindig a labda. A bíróság akkor is arra a megállapításra jutott, hogy a meccset elcsalták.
A Manchester Evening News 1918 áprilisában közzétett cikke szerint nem Sheldon és West, hanem George Anderson kapta a legsúlyosabb büntetést: nyolc hónap börtönt. A meccsen duplázó exfocista végig ártatlanságát hangoztatta, és nagyon letört volt, amikor bejelentették az ítéletet.
– Ám még ezzel sem volt vége a sztorinak, több mint négy évvel az ominózus találkozó után, 1919 nyarán ugyanis két fő kivételével felmentették az összes korábban eltiltott focistát – mondta az Anfield Road blognak Kjell Hanssen, a Play up, Liverpool szerkesztője. A Liverpool történelmét betéve tudó norvég férfi úgy emlékszik, hogy háborús szolgálataikért cserébe mentették fel az érintetteket.
Az egyik kivétel elhunyt a háborúban, a másik pedig West volt, aki nem vallotta be bűnösségét. Végül a második világháború végén, 1945-ben őt is felmentették, harmincéves eltiltása ma is rekord. Visszamehetett volna focistának, de ekkor már 59 éves volt. Húsz évvel később hunyt el, végig bizonygatva ártatlanságát. Graham Sharpe 2003-ban könyvet is írt Westről, amelyben igyekszik tisztára mosni az exfocista nevét. Azt is megpróbálta elérni, hogy utólag felmentsék Westet, de hiába, az FA nem kezdett újabb vizsgálatot az ügyben.
