Jóváhagyta az agrárliberalizációt az EU

További mintegy 700 millió euró értékű kereskedelem vámmentesítésében állapodtak meg.

Az egyezmény elsősorban a gabona-, a marhahús- és a tejtermékek kereskedelmét könnyíti számottevően. Az unió 120 ezer tonnával emelte a magyar búzaexport vámmentes kvótáját, a kukoricára pedig 450 ezer tonnás új, ugyancsak vámmentes kvótát nyitott.

Magyarország az unióból származó zöldségre és gyümölcsre (dinnye, burgonya, paradicsom, hagyma), valamint a marha- és a baromfihúsra növelte a vámmentes mennyiségeket.Mindkét fél teljeses felszabadította a vágott virág, a birkahús, a maláta és a melasz kereskedelmét.

Összességében a megállapodások hatályba lépése után az unióba irányuló magyar mezőgazdasági kivitelnek a 90 százaléka, az onnan származó behozatalnak pedig több mint a 70 százaléka válik vámmentessé.A megállapodásban a két fél arra is kötelezettséget vállalt, hogy bizonyos területeken csökkentik az exporttámogatásokat.

A brüsszeli bizottság most forma szerint az intézkedések életbe léptetéséről szóló miniszteri tanácsi rendeletre tett javaslatot fogadta el. Ha ezt az elkövetkező hetekben a miniszteri tanács is jóváhagyja, akkor a megállapodások az eredeti terveknek megfelelően, július 1-jén életbe léphetnek.

A bizottság még 1999. márciusban kapott megbízást a tagállamoktól, hogy kezdjen tárgyalásokat a tíz közép- és kelet-európai tagjelölttel újabb kétoldalú kereskedelmi kedvezményekről. A szabadkereskedelemre való fokozatos átállás révén kívánják elkerülni, hogy a majdani tagoknak egyszerre, egyik napról a másikra kelljen megnyitniuk piacukat a közösségből származó mezőgazdasági termékek előtt.

A liberalizálási folyamat első szakaszában, 2000. július 1-től a tíz tagjelölt EU-ba irányuló agrárexportjának csaknem a 80 százaléka mentesült a vám alól; a tárgyalások megkezdése előtt 37 százalékos volt ez az arány. Az unió e tíz országba irányuló mezőgazdasági kivitelének pedig a 37 százaléka lett vámmentes a korábbi 20 százalék után.

A tíz közép- és kelet-európai tagjelölt közül Magyarország az egyetlen, amelynek jelentős mérlegtöbblete van az unióval folytatott mezőgazdasági kereskedelemben. Uniós illetékesek szerint ez is világosan mutatja, hogy egy sor ágazatban már most is versenyképes a magyar mezőgazdaság, és annak feltételezésére sincs ok, hogy a piacnyitási folyamat újabb szakaszának kezdetével megváltoznék Magyarország kereskedelmi pozíciója az unióval szemben.