A fővárosi fiatalok többet olvasnak

A 15–19 éves korosztályból sokkal többen látogatják a különböző kulturális intézményeket, mint a 20–29 éves fiatalok közül. A kulturális javak fogyasztásában is megjelennek a regionális különbségek: a budapesti fiataloknak például hatvan százaléka olvasott könyvet a közelmúltban, míg az elmaradottabb régiókban ez az arány csak harminc százalék – derül ki az Ifjúság 2000 elnevezésű kutatásból, amely nyolcezer 15–29 év közötti fiatal válaszain alapul.A fiatalok (15–29 évesek) közül leggyakrabban a 25–29 éves korosztály állítja, hogy fél évnél régebben volt moziban, színházban vagy más kulturális intézményben. A kulturális javak használatát illetően tehát ez a korcsoport a leghátrányosabb helyzetű a fiatalok között – állapítja meg a nyolcezer fiatalt érintő felmérés.A magyar társadalom kettészakítottsága itt is megjelenik: míg a fővárosiak élen járnak a magas kulturális értéket képviselő kultúrális intézmények látogatásában – színház, könyvtár –, a vidéken, községben lakók inkább a művelődési házakat, diszkókat, zenés mulatságokat látogatják. A budapestiek nemcsak másfajta kulturális intézményekbe járnak, mint a községbeliek, de gyakrabban is látogatják ezeket a helyeket. A budapesti fiataloknak például 75 százaléka járt két hónapon belül filmszínházban, míg a kisebb településeken élőknek, községbelieknek alig 33 százaléka.A könyvolvasás tekintetében is hasonló a különbség. Az Ifjúság 2000 felmérés idején a 15–19 éves fiatalok olvastak a legnagyobb arányban könyvet – 46 százalék –, míg a 25–29 éveseknél ez az arány alig több mint harminc százalék. A budapesti fiatalok hatvan százaléka mondta, hogy olvasott könyvet az elmúlt időszakban, míg az elmaradottabb régiókban csak harminc százalék adott hasonló választ a felmérést végzőknek. A fiatalok kevesebb mint fele használ számítógépet, harminc százalékuk családjában van számítógép otthon.A 15–29 évesek negyven százaléka a számítógépet tanulásra, információszerzésre használja, húsz százalékuknak a munkájához van rá szüksége, további 14 százalék pedig szórakozásra használja a modern technikát, csupán játszik a gépen. A magyarországi fiatalok nyolc százalékának van otthon internethozzáférése. A hozzáférés hiányának okaként elsősorban a számítógép hiányát, szükségtelenségét, majd a magas előfizetési díjat emlegették. Legkevesebbszer a magas távközlési díjakat nevezték meg indokként.