Készülőben van a lobbitörvény

A kiszabott határidőnek megfelelően mára befejeződött a lobbitörvény-tervezet tárcaközi egyeztetése, így az igazságügyi tárca megküldi a dokumentációt a közigazgatási államtitkárok értekezletére, majd a kormányhoz. Értesüléseink szerint a javaslat tárgyalására már csak ősszel lesz mód a parlamentben. A jogszabálytól, amely elsősorban a gazdasági élet szereplőinek „érdekkijárását” fogja szabályozni, a fontosabb döntések jobb előkészítését, a közhatalmat gyakorló szervek hatékonyabb ellenőrzését, továbbá a nyilvános és kontrollálható keretek közötti érdekérvényesítést remélik. Hozzávetőleg félezer lobbiszervezet működik ma hazánkban, szakemberek szerint számuk minimum a duplájára fog duzzadni a törvény elfogadását követően.A kormány márciusban döntött úgy, hogy korrupcióellenes stratégiájának részeként jogszabályban fekteti le a lobbizás szabályait, hogy ezt a tevékenységet meg lehessen különböztetni a tisztességtelen piaci magatartástól.A lobbizás a nyugat-európai demokráciákban régóta bevett, de szigorúan szabályozott szokás, noha átfogó és részletező törvény hiányában általában a parlamenti házszabályok tartalmaznak jogosítványokat e befolyásolási tevékenység kapcsán a különböző társadalmi szervezetek részére.A kormány 2001. március 14-én döntött úgy, hogy a korrupcióellenes stratégiájának részeként jogszabályban is rögzíti a lobbizás szabályait. Az Igazságügyi Minisztérium szakértői, akik a törvénytervezet előkészítésével foglalkoztak, segítséget kaptak a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem politológiai tanszékétől, továbbá kikérték a munkaadói és munkavállalói szervek, önkormányzati szövetségek, szakszervezetek, politikai pártok véleményét is – tájékoztatta lapunkat Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, aki szerint szerencsés, hogy ez a javaslat kimondja: a lobbizás pozitív, a társadalom javát szolgáló tevékenység, miután segíti a döntések szakmai megalapozását. Hazánk lehet az első Európában, ahol lobbitörvényt fogadnak el.Lobbizás alatt egyébként azt a valamely társadalmi vagy gazdasági érdekcsoport nevében folytatott tevékenységet kell érteni, amely a törvényben rögzített eszközökkel az Országgyűlés, a kormány, a kormánytagok, valamint a helyi önkormányzatok jogszabályai és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tartalmának befolyásolására irányul – derül ki a törvény tervezetéből. A lobbizás kiterjedne valamennyi jogalkotó szerv általános érvényű normatív döntéseire, azonban nem lehet majd építési engedélyért, sarki fűszeres bolt megnyitásáért és szociális segélyért „lobbizni”, jó ellenpélda ugyanakkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltbeli akciója, mikor is a reprezentációs költségek újbóli elszámolását „járta” ki legfelsőbb szinteken a gazdasági köztestület.Az elképzelések szerint lobbizást csak nyilvántartásba vett lobbiszervezetek (társadalmi, érdekképviseleti szervek, köztestületek, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók) folytathatnak, ám ez tilos lesz az állami szervek és a helyi önkormányzatok, illetve tagjaik, tisztségviselőik, továbbá a többségi tulajdoni részesedéssel rendelkező állami és önkormányzati gazdálkodószervezetek számára.A tervezet szerint azoknak, akik lobbizást végeznek, attól függően, milyen szinten kívánják érdekeiket érvényesíteni, fel kell iratkozniuk az Országgyűlés Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal, a budapesti, továbbá a megyei önkormányzatok listájára. Amenynyiben a jelentkezők megkapják igazolványukat, hivatalosan is elkezdődhet az érdekkijárás.A lobbilista szereplői megkapják a döntési javaslatok tervezetét, követhetik majd tevékenységük negatív vagy pozitív alakulását, sőt személyesen is kifejthetik szempontjaikat az országgyűlési bizottságnál, az önkormányzat képviselő-testületénél, továbbá a minisztériumi vezetőnél. A lobbisták kötelezettsége, hogy félévente készítenek beszámolót ilyen irányú tevékenységükről, és azt a széles körű nyilvánosság előtt is „publikálják”. A tájékoztatási kötelezettségüket megszegők törölhetők a nyilvántartásból.