53. HETI NYUGDÍJ. Még a 2002-es országgyűlési választások előtti kampányban ígérték meg a szocialisták a 13. havi nyugdíj bevezetését. Kormányra kerülésük után gyorsan kiderült, hogy egyelőre nincs szó teljes havi plusznyugdíjról. A bevezetést ugyanis „lépcsőzetesen” képzeli el a kormány. Ennek megfelelően az idén egyheti (ez tekinthető 53. hetinek is), jövőre kétheti, 2005-ben háromheti, a ciklus utolsó évében, azaz 2006-ban pedig egy teljes havi nyugdíjat fizetnek ki az időseknek ezen a jogcímen. Az 53. heti nyugdíj átlagosan 12-13 ezer forintnak felel majd meg, s összességében 33,5 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A juttatás körülbelül kétszázalékos nyugdíjemelésnek felel meg.
Néhány kérdés az 53. heti nyugdíjjal kapcsolatban
Kik jogosultak a juttatásra?
Azok, akiknek a nyugdíját az idei év előtt állapították meg, és azt 2003 novemberében is folyósítják számukra.
Hogyan számítják ki a juttatás pontos összegét?
Az 53. heti juttatás a novemberi nyugdíj 25 százaléka lesz. Az alapba beszámítják a januárig visszamenőleg járó, 2,2 százalékos nyugdíjkorrekciót is.
A juttatás alapjába beszámítanak-e más ellátások?
Nem, az csak a nyugdíjösszeg után jár, tehát a szociális ellátások, a politikai rehabilitációs kiegészítések, pótlékok után nem jár a pluszpénz. Az átmeneti időre járó ideiglenes özvegyi nyugdíj sem jogosít fel az 53. heti juttatásra.
Beépül-e a pluszpénz a januárban szokásos nyugdíjemelés alapjába?
Nem.
NYUGDÍJKORREKCIÓ. A januárig visszamenőleg járó 2,2 százalékos nyugdíjkorrekció valójában nem tekinthető pluszpénznek, azt ugyanis a kormánynak törvényi kötelezettsége kifizetni, ha év közben az infláció és a keresetek emelkedése magasabban alakul a tervezettnél. Ennek a két makrogazdasági előrejelzésnek azért van jelentősége, mert ezek alapján határozzák meg a januári nyugdíjemelés mértékét. Egészen pontosan úgy, hogy a két becsült érték összegének az átlagát veszik: ez a 2003-as év januárjára 8,4 százalékos emelést jelentett (11,8 százalékra becsült nettó keresetemelkedés és 5 százalékra tervezett fogyasztói árindex alapján). A jogszabály előírja, hogy év közben felül kell vizsgálni a makrogazdasági becsléseket. Ha a félévi tényadatok magasabbak a tervezettnél, úgy januárig visszamenőleges nyugdíj-kiegészítés jár. Ilyen kiegészítésre az utóbbi évek mindegyikében szükség volt.
ÖZVEGYINYUGDÍJ-EMELÉS. Az özvegyi nyugdíjak 50 százalékos emelését (ez valójában 10 százalékpontos emelésnek felel meg) szintén a választási kampányban ígérte meg a szocialista párt. Az emelés azonban itt is ütemezetten történik. Az idén novembertől az ellátás mértéke 20 százalékról 25-re nő. Továbbra is 50 százalék marad a juttatás mértéke, ha az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, és nem kap az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. Az 50 százalékos özvegyi juttatás mindaddig megilleti az arra jogosultat, amíg saját jogon nyugellátást nem állapítanak meg neki. Ha ez megtörténik, akkortól saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 20 – novembertől pedig 25 – százaléka jár neki.
Az özvegyi nyugdíjak további öt százalékpontos emelésről (25-ről 30 százalékra) ugyan még nincs végső döntés, de Lendvai Ildikó, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint arra jövő év novemberétől lesz lehetőség.
Haudinger István, az Országos Nyugdíj-folyósítási Igazgatóság főosztályvezetője lapunknak elmondta: az a valamivel több mint 800 ezer nyugdíjas, akinek a szokásos havi nyugdíját nem a postás viszi ki, hanem banki átutalással történik részére a folyósítás, a pluszpénzeket is a lakossági folyószámlaszámára kapja.
origo.hu
Jön a havazás, mutatjuk mely vármegyéket érinti először
