Az on-line vásárlások idei forgalmára Németországban 11 milliárd eurót (2750 milliárd forintot) jelez előre a GfK Piackutató Intézet. A német fogyasztók ugyanis az első fél évben 5,3 milliárd euró értékben rendeltek a világhálón keresztül főleg könyvet, ruházati cikket, hardvert és elektromos háztartási készüléket. A több mint másfélszeres növekedés fő oka, hogy az internethasználók száma egyetlen év alatt hatmillió személlyel bővült, s Németországban meghaladja a 38 milliót.
Mivel a németek az utóbbi években általában visszafogottan fogyasztanak és vásárolnak, a net intenzívebb használata a bolti és csomagküldő kereskedelem rovására történik. A fordulat magyarázatát a GfK kutatói abban látják, hogy a fogyasztók a neten egyszerűbben megtalálják a keresett terméket, mégpedig a lehető legkedvezőbb áron. Ebből a szempontból a szakboltok és az áruházak hálózatai hátrányban vannak. Működési költségeik szerkezete ugyanis nem teszi őket versenyképessé
az elektronikus kereskedelemmel szemben sem az árak, sem a választék esetében. Másrészt egyre kedveltebbek a weben az árverések. Ma már a német fogyasztók az internetkereskedelemben elköltött minden negyedik eurója ilyen árverésekre jut, ahol nemcsak új, hanem másodkézből származó árucikkeket s új értékű használt holmit is be lehet így szerezni. A magán-használtcikkek adásvételének ez a formája szintén a bolti kereskedelemtől szívja el a vásárlóerőt, amely egyébként valószínűleg új termék megvételére adta volna ki ezt a pénzt.
Az elmúlt öt év alatt rohamosan nőtt az internetes vásárlás népszerűsége Ausztriában is, minden második osztrák internetező vásárolt már elektronikusan. Öt év alatt szám szerint 1,1 millióval 1,97 millióra emelkedett az internetes vásárlók száma. Ausztriában az internetező férfiak 55 százaléka vásárol be az interneten, a nők körében ez az arány 48 százalékos. A módszer különösen a 20 és 29 év közöttiek körében népszerű. Negyedévente átlagosan 200 eurót adnak ki az internetes vásárlók. A vásárlási listát hagyományosan a könyvek vezetik, majd messze lemaradva a ruházati cikkek és a zenei CD-k. Az interneten leginkább a hagyományos árucikkek iránt mutatkozik kereslet, míg a fizetős tartalomszolgáltatás iránt elenyésző igény jelentkezik. Egyre népszerűbb az internetes bankszolgáltatások igénybevétele is. Jelenleg 1,7 millió osztrák, az internetezők 45 százaléka használja az internetet banki feladatok elvégzésére, s 37 százalékuk rendszeresen ezen az úton kezeli folyószámláját.
A GKI internetpiacot vizsgáló felméréséből azonban az derül ki, hogy – bár a hazai számítógép- és internet-hozzáférés elmarad a nyugati háztartásokétól – az internetes vásárlás szempontjából hasonló szinten állnak a magyar háztartások más európai uniós régiók háztartásaihoz képest. Magyarországon a háztartások 15 százaléka vásárolt a világhálón legalább egyszer 2003 végén az azt megelőző három hónapban, csupán 3,8 százalékponttal elmaradva Katalóniától, s 1,5 százalékkal Piemonttól – a kutatásban szereplő másik két térségtől.
A spam ellen, az internetért. Politikai megállapodásra jutottak december elején az uniós tagországok miniszterei a Biztonságosabb internetért plusz programot megalapozó irányelvről. A 2005–2008-as program mintegy 45 millió eurót fordít a közösségi költségvetésből az illegális és zavaró internetes tartalom (például pornográfia, rasszizmus és spam, vagyis illegális reklám) elleni fellépésre. A program nem új, már 1999 óta fut, idén ér véget; az új program annak a folytatása – tájékoztatott a Bruxinfo. A tanács új következtetéseket vagy konklúziókat fogadott el az illegális internetes reklámmal, a spammel kapcsolatban is. Az Európai Bizottság idén januárban tette közzé első hivatalos kommunikációját a spamről, amely szakértők szerint a normális internetezésre leselkedő egyik legnagyobb veszély napjainkban (a hálózati forgalom bő fele spam). A bizottság szigorúbb jogszabályi hátteret és szorosabb állami együttműködést akar a spamellenes küzdelemben.
