Hazai orvosi szaklapokban is olvashatók olyan angol nyelvű hirdetések, amelyekben magyar orvosokat keresnek hét végi, illetve ünnepek alatti külföldi ügyeletre. Annyi pénzért, amennyit itthon egy hónap alatt keresnek. Egyeseknek még akkor is megéri a rövid nyugat-európai munkavállalás, ha maguknak kell állniuk a kinti tartózkodás és az utazás költségeit. Fapados repülőgéppel például már nem kerül sokba mondjuk Angliába utazni. Egy kis szerencsével a retúrjegy (illetékekkel együtt) kijön 17 ezer forintból.
A Metaforum Központ magyar orvosok közvetítésére szakosodott. A cég ügyvezetője, Aszalós Zoltán lapunknak elmondta: nemcsak az évekig tartó, hanem a rövid külföldi munkavállalás is egyre gyakoribb a magyar doktoroknál.
*
Ennek előnye, hogy nincs gond a család kiköltözésével, a gyerekek beilleszkedésével, és nem szűnik meg az itthoni munkaviszony sem.
Még nem elterjedt, hogy hét végi ügyeletre utazzanak külföldre, de a cég már ilyen munkára is közvetített ki háziorvosokat Angliába. Az első csoport február végén indul. Pénteken este 3-4 órát, szombaton és vasárnap pedig 12-12 órát dolgoznak majd. Ezalatt körülbelül annyit keresnek, mint itthon egy hónap alatt.
Noha kórházi orvosok is dolgoznak egy-egy hétvégét külföldön, Aszalós Zoltán szerint a háziorvosok könnyebb helyzetben vannak. Beosztásuk ugyanis hónapokra előre tervezhető, ráadásul munkájuk sem annyira megterhelő, mint kórházi kollégáiké.
A kinti intézmény nem vizsgálja, hogy a doktor mennyit dolgozott az ottani munkába állása előtt. Így nem tudják, hogy pihenten, vagy éppen egy 36 órás ügyelet után érkezett-e hozzájuk. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a fővárosi Uzsoki-kórház főigazgatója felhívta a figyelmet: komoly gondot okozhat, ha általánossá válik ez a gyakorlat. Ha végre megszületik az EU-szabályozás arról, hogy az egészségügyisek mennyi időt dolgozhatnak hetente, akkor a külföldi munka is beszámít majd ebbe. Így az amúgy is létszámhiánnyal küzdő magyar kórházakban még rosszabb lesz az orvosellátottság.
Magyarországon egyébként van olyan jogszabály, amely maximálja az egészségügyi dolgozók munkaidejét: ők legfeljebb 60 órát dolgozhatnának hetente. Nem tisztázott azonban, hogy mi számít munkaidőnek. Jelenleg az ügyeletben töltött időnek csak egy kis részét ismerik el munkaidőnek, mondván, az jórészt pihenéssel telik. Az is gond, hogy az orvosok nem mindenhol jelentik be, hogy hol van mellékállásuk.
Intézmények közötti ingázás egyébként itthon is létezik. Nem ritka, hogy egy szakorvos a munkahelyi pihenőidejét arra használja, hogy egy másik kórházban dolgozzon és pénzt keressen. Mégis, nagyobb a túlhajszoltság egy külföldi munkával, mint egy itthoni másodállással.
Félezernél több kérelem. Magyarország 2004. májusi uniós csatlakozása óta 544 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz a Magyar Orvosi Kamarától (MOK) – mondta Gyenes Géza, a MOK főtitkára. Ez a dokumentum egy szakmai-erkölcsi bizonyítvány, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a doktor külföldön gyógyíthasson. Azt igazolja, hogy az illető ellen nem folyik bírósági vagy etikai eljárás, és ilyen elmarasztaló ítélet sincs hatályban vele kapcsolatban. Arról nincs pontos adat, hogy az igazolást kérő doktorok mennyi időre mentek külföldre. Így arról sincs információ, hogy vajon hány magyar orvos ül rendszeresen kocsiba vagy repülőre azért, hogy egy-egy hét végi ügyeletet vállaljon Nyugat-Európában.
