Változik-e az ingyenes betegellátás?

Akár száz-kétszázezer ember számára is szűkülhet a mai széles körű ingyenes egészségügyi ellátás, ha előírják: csak annak nem kell fizetnie, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Főként a feketén dolgozókat érintheti egy ilyen intézkedés.

Tisztelt uram, ön nem volt biztosítva, ezért a múlt havi csípőprotézis-műtétért szíveskedjék 1 143 120 forintot nyolc napon belül megtéríteni – ma még kizárt, hogy egy operáció után valaki hasonló tartalmú levelet kapjon a társadalombiztosítótól vagy az APEH-től. Az sem fordulhat elő, hogy a doktor nem látja el a beteget, mert nincs meg a biztosítási jogviszonya. Ennek meglétét ma senki sem vizsgálja az orvoshoz fordulóknál, s a lakosság többsége is hozzászokott: állampolgári jogon mindenkit megillet az ingyenes egészségügyi ellátás. Egyelőre csak akkor szembesülhetünk a biztosítás hiányával, ha igényeljük a más uniós országokban ingyenes sürgősségi ellátást biztosító E–111-es nyomtatványt.
*
Ma sokféleképpen lehet valaki biztosított: a gyermekek, a nappali tagozaton tanuló 14 évesnél idősebbek, a legálisan foglalkoztatott munkavállalók, a vállalkozók, a regisztrált munkanélküliek, a szociális ellátásban részesülők, a nyugdíjasok mind annak minősülnek. Sőt, még azok is, akik eltartottként egy biztosított személlyel élnek egy háztartásban. Nem rendelkeznek biztosítással azok, akik feketén dolgoznak, és szándékosan nem jelentik be munkaviszonyukat.
Király Gyula, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) informatikai főigazgató-helyettese lapunknak kijelentette: ha valóban a biztosítotti jogviszonyhoz kötnék az egészségügyi szolgáltatás ingyenes igénybevételét, akár száz-kétszázezren is fennakadnának a rostán
– Erre a következtetésre úgy jutottunk, hogy a tízmilliót éppen meghaladó érvényes TAJ-kártyához tartozó biztosítotti nyilvántartást elemeztük – mondta el. Király leszögezte: olyan mértékű az egészségügyi költségvetés hiánya, hogy a változtatás nem halogatható, össztársadalmi érdek a csalók kiszűrése. – Persze nem szorulhatnak ki teljesen az ingyenes egészségügyi ellátásból azok, akik nem biztosítottak, hanem meg kell határozni, hogy ők milyen szolgáltatásokat vehetnének igénybe térítésmentesen – érvelt.
Egy állampolgár egészségügyi ellátása évente átlagosan százezer forintba kerül. Ha 250 ezerrel többen fizetnének járulékot, az évente közel 20 milliárd forinttal növelné a gyógyításra fordítható keretet.