Biskeki vadhajtások

Aszkar Akajev eltávolítása után belső hatalmi harcoktól megtépázva, a polgárháború szélén készülődik Kirgizisztán a július 10-re kiírt elnökválasztásra. Az államfőt megdöntő ellenzék megosztott, s az ideiglenes elnök, Kurmanbek Bakijev csakis akkor érhet révbe, ha az elkövetkező három hónapra kitart a „tulipános forradalom” már most érezhetően lankadó lendülete.

Viharos tengerre emlékezteti az elemzőket a jelenlegi kirgizisztáni belpolitikai helyzet. Az alsó rétegek viszonylagos nyugalma mellett a felszínen tarajosak a hullámok. Szinte naponta váltják egymást az ideiglenes kormány miniszterei, az önjelölt polgármesterek elégedetten foglalják el elűzött elődeik hivatalát, s megjelennek az exelnök környezetének kezében lévő cégek, ingatlanok új tulajdonosai is. S ami a legfontosabb, nincs olyan hatalom, amelyet az egész ország elismerne. Kurmanbek Bakijevet, a „tulipános forradalom” névvel illetett fordulat vezéralakját már most egyre többen nevezik diktátornak. A gyorsan változó helyzet nem- egyszer zavarba hozza a térség legelismertebb elemzőit is. Ahogy váratlan volt Akajev rendszerének hirtelen összeomlása, úgy aligha gondolták volna ezután, hogy a megbízott miniszterelnök, Bakijev még az átmeneti időszakra sem tud majd koalíciót alakítani az Akajevet megdöntő erőkből. Ehelyett szembe kell néznie Akajev táborának újjáformálódásával (a volt miniszterek új életet leheltek az Igazságosság elnevezésű pártba és a parlament többségének szimpátiáját is élvezik), ugyanakkor nem is olyan régen még vele együtt az elnök ellen harcoló társai is ellene fordultak.
Bakijev csakis úgy nyerhet július 10-én, ha addig kézben tudja tartani a politikai és gazdasági helyzetet, ügyesen lavírozik a különböző érdekcsoportok között. Számára ezért a legfontosabb az volt, hogy minél korábbi időpontban kerüljön sor az elnökválasztásra. Ez részben sikerült neki, így a politikai vetélytársak semlegesítése mellett csak a „vetőmag” biztosítását kell gyorsan megoldania. A hírek szerint ebben Moszkva kisegíti, ellenfeleinek leszerelése azonban már rázósabb feladat lesz. A még Akajev által „választatott” parlamentet a volt ellenzéki Omurbek Tekebajev vezeti, aki most vetélytársa az elnöki székért folyó harcban Bakijevnek. Tekebajev számíthat a Biskekben napok alatt rendet vágó, rendkívül népszerű Feliksz Kulovra is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az államfői posztra bejelentkezett a nemrég még szintén Akajev ellen küzdő Adahan Madumarov is. E jelöltek Kulov kivételével leginkább a déli körzetek szavazataira számíthatnak, így félő, hogy kioltják egymást. Az esélylatolgatásnak így egyelőre nem sok értelme van, az ország csakis az iszlám szélsőségeseknek kedvező kettészakadásának veszélyére azonban minden elemző felhívja a figyelmet.