Bár az ország területének 21 százalékát érinti, továbbra is teljes a bizonytalanság az európai uniós természetvédelmi oltalmat jelentő Natura 2000-es rendszer körül. Ez a természetvédelmi fokozat eltér az eddig ismert hazai kategóriáktól (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek), s fő jellemzője, hogy kiszabott kezelési korlátozások mellett kompenzáció és különféle támogatások folyósítását is lehetővé teszi a földterület megművelőjének. Ez azért lényeges, mert a Natura 2000 hálózathoz sorolt parcellák 61 százaléka nem azonos a ma is hazai természetvédelmi oltalmat élvező területekkel, jelentős részük magánkézben lévő birtok. Az uniós védettségi kategóriához fűződő kifizetéseket, kompenzációs támogatásokat pedig már 2004. május 1-jétől, EU-csatlakozásunk pillanatától kezdve elérhetővé kellett volna tenni a gazdák számára.
Csakhogy a Natura 2000-es parcellák sorának kihirdetésével is fél évet késett a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárca, s a tavalyi év végén közzétett lista is nehezen érthető. Azon ugyanis csak a védetté nyilvánított 512 terület neve olvasható, a pontos meghatározást lehetővé tevő helyrajzi számok nem. A Natura 2000 alá eső magánbirtokok gazdái tehát még abban sem lehetnek bizonyosak, hogy telkeiket valóban természetvédelmi korlátozás alá vonták-e. Ugyanígy nem született még meg a földhasználat részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet.
Az uniós védettség sokak számára előnyt jelent majd, hiszen jobbára erdőkről, legelőkről van szó, amelyek többségükben az új támogatások folyósítása mellett is művelhetők maradnak. Lesznek azonban olyanok is, akiknek le kell majd mondaniuk a most folytatott gazdálkodási formáról. A területek pontos felsorolásáig, a hozzájuk sorolt támogatási lehetőségek kihirdetéséig a parcellák tulajdonosai teljes bizonytalanságban maradnak, ami nyilván a földjeik értékét és a jövőt illető terveiket is befolyásolja.
Magyar Gábor, a környezetvédelmi minisztérium Természetvédelmi Hivatalának természetmegőrzési főosztályvezető-helyettese lapunknak rámutatott: – 2004 májusától kellene a területek jogszabályi és fizikai védelmét biztosítani, ennek formáját és eszközrendszerét az unió ránk bízta. Ugyanakkor elismerte, hogy a rendszer felállása 2007 előtt elképzelhetetlen.
A WWF Magyarország több más hazai civil szervezet mellett alapos tanulmányokat végzett a jelölésre érdemes területek, védendő fajok és társulatok tekintetében. Így a nemzetközi munkában a kezdetektől fogva részt vett. Figeczky Gábor, a szervezet programvezetője szerint nemcsak a hazai jogszabályalkotás hiányossága miatt nem állt fel a kompenzációs rendszer. Brüsszelben a Nemzeti vidékfejlesztési terv módosítását kell elérnünk, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek támogatására a Natura 2000 hálózatba sorolt területeink után igényelhessünk forrást. Több hazai civil szervezet egységes állásfoglalásában arra kérte a kormányt, hogy a brüsszeli tárgyalásokon képviselje ezt a finanszírozási elképzelést, így a Natura 2000-et integrálják az EU vidékfejlesztési és strukturális alapjaiba, valamint hívjanak életre egy úgynevezett life pénzalapot erre a célra. A zöldek úgy vélik, a nemzeti parkok hatósági és kezelői funkciójának szétválasztásával, az intézményes természetvédelem átszervezésével nem javult a helyzet, hanem bizonytalanná vált.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Megbénult Budapest – és ez nem a véletlen műve
