Noha csak júliusban lép életbe az a törvénymódosítás, amely meghatározza, hogy hazánk egyetlen nemzetközi repülőterének mely részeit lehet eladni, az idei év legnagyobb privatizációs üzletének tartott Ferihegyi légikikötő eladása mégis gőzerővel folyik: a tulajdonos ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a privatizációs tanácsadásban nettó 624 millió forintért részt vevő Credit Suisse First Boston cég ma teszi le javaslatait arra vonatkozóan, hogy a repteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. eladása milyen formában valósuljon meg. Információink szerint a tavaly mintegy tízmilliárd forintos nyereséget produkáló BA megvételére eddig több mint tíz külföldi társaság jelezte érdeklődését.
A magánosítási folyamat felpörgetése mögött Draskovics Tibor áll, aki eddig több fronton is próbált hatni az értékesítés gyorsítására – közli a Heti Válasz cikke, amely szerint a BA privatizációjából a Postabank Rt. eladásakor befolyt 101 milliárd forintnál tetemesebb öszszegre, 130-150 milliárd forintra számíthat az államkassza. A lap információi szerint tavaly év végén maga Draskovics kezdeményezte a légi közlekedésről szóló törvény azon szakaszainak módosítását, amelyek meghatározzák, hogy a nemzetközi repülőtér mely részei állnak az állam kizárólagos tulajdonában, illetve melyek forgalomképesek. A Heti Válasz úgy tudja, a Pénzügyminisztérium azt szeretné elérni, hogy a kifutópályák környékén lévő építmények – terminálok, kiszolgálóépületek – többsége forgalomképessé váljon, így a BA leendő vevőjének mozgástere tovább bővülhet – miközben valamennyi térségi fővárosi repülőtér, így a pozsonyi, a prágai és a varsói is, százszázalékos állami tulajdonban van.
A nemrég kipattant 4,7 milliárdos telekvásárlási botrányt a lap Draskovics és befolyásos MSZP-nagyságok, így a szocialisták pénztárnokaként tevékenykedő Puch László közötti harccal magyarázza.
Példátlan késlekedés. A nyári akciók és a menetrend tervezését is akadályozza, hogy a fapados légitársaságok még mindig nem tudják, mikortól és menynyiért landolhatnak Ferihegy 1-en – írja az Index. A késlekedés többek szerint példátlan, s attól tartanak, hogy a repülőtér irreálisan magas árat kíván majd megszabni: ez akár egyes társaságok távozásához vezethet, de többen erre vezetik vissza, hogy a Ryanair még mindig nincs jelen Magyarországon.
