Uniós jogelveket sértő rendelkezést iktatott be a Pénzügyminisztérium az adó- és a járulékszabályok módosítását szolgáló törvénycsomagba. A javaslat szerint a 2003 decemberében elfogadott esélyegyenlőségi törvényből ki kellene hagyni azt a rendelkezést, amely garantálja az Egyenlő Bánásmód Hatóság pénzügyi függetlenségét. Az EBH a kormány késlekedése miatt ez év január 1-je helyett eleve csak februárban kezdte meg tevékenységét: a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő emberek ügyeinek vizsgálatát.
Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos most levélben hívta fel az Országgyűlés emberi jogi és igazságügyi bizottsága vezetőinek figyelmét az újabb visszásságra. Az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva figyelmeztette Szászfalvi Lászlót és Vastagh Pált, hogy a pénzügyi önállóság megszűnésével az EBH munkája is a kormány befolyása alá kerülhet. A sérelmek többségét ugyanakkor az állami szervezetek okozzák.
Az elmúlt napokban két szocialista képviselő módosító indítványt nyújtott be, hogy kiköszörüljék a csorbát. Ám ez nem sikerült. A Magyar Helsinki Bizottság vezetője, Kőszeg Ferenc lapunknak elmondta, hogy az Európai Bíróság eljárás alá vonhatja az országot, ha a honatyák elfogadják az eredeti vagy az utóbb beterjesztett javaslatot. Amennyiben ugyanis a hatóság a jövőben nem lesz „fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv”, hanem költségvetése a szociális tárca fejezetének része lesz, akkor a minisztérium „befolyást gyakorolhat a rasszizmus és az intolerancia leküzdésére létrehozott szervezetre”.
Az esélyegyenlőségi törvény egyébként már eleve több sebből vérzett. A Habeas Corpus Társaság például nemrégiben azt rótta fel, hogy „a törvény teljesen érzéketlen a nők emberi jogai iránt”.
origo.hu
Jönnek a harctér rettegett sárkányai – 56 új Gidrán erősíti a magyar srácokat
