Hazánkban is megkondultak a harangok

Magyarországon az új pápa tiszteletére a kedd esti vatikáni harangszó után negyed órára megkondultak a római katolikus templomok harangjai. Kiderült az is, hogy vasárnap valamennyi katolikus templomban a szentmisék végén Te Deumot tartanak, és egyúttal eléneklik majd a pápai himnuszt.
A magyarországi történelmi egyházak egyöntetűen üdvözölték az új pápa megválasztását. Bölcskei Gusztáv református püspök briliáns felkészültségű teológusnak nevezte Ratzinger bíborost. „Nagy befolyású és tekintélyű vezetője volt eddig is a vatikáni apparátusnak, különös tekintettel a tanbeli kérdésekre, tehát komoly meglepetést nem okozott az ő megválasztása” – nyilatkozta a református zsinat lelkészi elnöke az MTI-nek.
Az egyház urának gazdag áldását kívánta „a magyar evangélikusság nagy családja nevében” az új pápára a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Szebik Imre. Vezesse a Szentlélek Isten e magas tisztségében felelős szolgálatát, irányítsa szívét a más felekezetű keresztények iránti nyitottságra, szeretetre és aktív együttműködésre – tette hozzá. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi a magyarországi izraeliták nevében úgy nyilatkozott: méltónak tartja a bíborost arra, hogy az általa „rettenetes felelősségű tisztségnek” nevezett új tisztséget betöltse. Egyúttal Schweitzer József reméli, hogy az új pápa folytatja elődje vallások, kultúrák közötti hídépítését, nyitottsága, gesztusai pedig továbbra is követésre méltók lesznek.
Joseph Ratzinger, a római katolikus egyház új vezetője elődjéhez hasonlóan a béke pápája lesz – nyilatkozott Török József egyháztörténész az MTI-nek. A szakértő meggyőződése, hogy az új egyházfő II. János Pál békét közvetítő politikáját folytatja, és nemzetközi szinten a tárgyalásokat előnyben részesítő irányvonalat képviseli majd.
Az egyháztörténész a most kialakult helyzettel kapcsolatosan jelképesnek nevezte Joseph Ratzinger bíboros megválasztását. Emlékeztetett arra, hogy a lengyelek és a németek a II. világháborúban szemben álltak egymással, és II. János Pál krakkói bíboros-érsekként a két nép közötti kibékülés nagy munkása volt. Nagy szimbólum, hogy egy lengyel pápát most egy német követ – hangsúlyozta Török József.
Azzal kapcsolatban, hogy nem ázsiai, afrikai vagy latin-amerikai bíboros lett a pápa, Török József azt is leszögezte: a katolikus egyház nem képviseleti demokrácia, amelyben a vezetőt onnan választják, ahol a legtöbb hívő van. Az történt – mondta az egyháztörténész –, hogy a 114 bíboros több mint kétharmada benne találta meg azt a személyiséget, aki az előzetes remények szerint az egységet meg tudja valósítani az egyházban.