Jön a kvótakereskedelem

A hosszú távú áramvásárlási szerződések ügyében folyó uniós versenyhivatali vizsgálatot és a hamarosan beinduló emissziós kvótakereskedelmet tartja az idei év két legizgalmasabb várható eseményének a Magyar Energia Hivatal egykori elnöke.

Nyereséget hozhat a hazai cégek számára a hamarosan beinduló emissziós kvótakereskedelem – véli Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. A szakember, aki korábban a Magyar Energia Hivatalt vezette, a hazai energiapiac idei legfontosabb várható eseményeiről a Plattsben publikált cikkében megfogalmazza: várhatóan pozitív hatással lesz a szektorra a kereskedelem, ám a nemzeti kiosztási terv véglegesítésének csúszása miatt alighanem csak az év második felében kezdődhet meg a napi szintű kereskedelem.
Az EU környezetvédelmi okokból léptette életbe a kvótaszabályozási rendszert. Ennek értelmében januártól már minden vállalat csak a számára megengedett mennyiségű szén-dioxidot bocsáthat a levegőbe. Aki a kvótát túllépi, büntetést kell fizetnie – vagy megvásárolhatja egy olyan cég felesleges kvótáját, amelyik a számára meghatározott limit alatt maradt. A magyar tervben 261 létesítmény részére összesen 93,8 millió tonnányi kibocsátás szerepel. Az egy cégre jutó mennyiséget azonban egyelőre senki sem tudja pontosan, mert az erről határozó kiosztási terv közzététele még hátravan.
A magyar cégek mindazonáltal már most is kereskedhetnek kibocsátásukkal, igaz, hogy a kép letisztulásáig ezt csak a különböző európai energiatőzsdék határidős kereskedésében tehetik. Lapinformációk szerint egy tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvóta ma 16 eurót ér a piacon.
Kaderják úgy látja, a másik legérdekesebb fejleménye az idei évnek az lesz, hogy miként határoz az EU versenyügyi igazgatósága abban az eljárásban, amelyet a magyarországi gyakorlatban jelen lévő, úgynevezett átállási költségkompenzációs rendszer jelent. Egy elmarasztaló vizsgálati eredmény szerinte meghatározó lehet azokra a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre nézve, amelyeket a Magyar Villamos Művek, több magánkézben lévő erőmű, illetve az áramimportra vonatkozóan a külföldi áramkereskedők kötöttek még 1995–96-ban. A szakember úgy látja, hogy ezek a hosszú távú szerződések jelentik a hazai villamosenergia-piac fejlődésének legnagyobb akadályát, amelyek újratárgyalása átírná a teljes hazai nagykereskedelmi árampiacot.