Kevés itthon a szakmunkás

Több érdekvédelmi szervezet és szakmai szövetség is arra hívja fel a figyelmet, hogy kevés az építőipari szakmunkásnak tanuló diák az iskolákban és a végzett szakember a munkaerőpiacon. Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója szerint ennek az lehet a következménye, hogy miközben a diplomások száma egyre nő, végül nem lesz, aki a csavart becsavarja, a szöget beveri. Hozzátette: 2007-től az EU-támogatásokból jelentősen több pénz áramlik majd az országba, s hatalmas lehetőségei lesznek az ágazat szereplőinek. Ám a szakmunkáshiány miatt ezek kiaknázatlanok maradhatnak. A szövetség felmérése szerint megduplázódhat a produktum, amelyhez plusz 200 ezer szakemberre lenne szükség. Ennyi emberre azonban akkor sem számíthatunk, ha megdupláznák a jelenleg tanulók létszámát. Az ügyvezető ismertette szakszövetségük javaslatait: azonnal meg kell duplázni a képzésben részt vevők létszámát.
Mivel a foglalkoztatottak száma hazánkban alacsony, akik kikerültek a munkaerőpiacról, azokat be kell vonni a rendszerbe. Továbbá a határon túli magyar lakosság köréből lehetne toborozni munkásokat. Arra a kérdésre, hogy utóbbit megkönnyítette volna-e a kettős állampolgárság bevezetése, a szakember igennel válaszolt. Tolnay Tibor, a szakszövetség elnöke hozzátette: a romániai magyar lakosság, de a románok is igen jól képzettek, az idegen nyelveket jobban beszélik, mint az anyaországi magyarok, ezért az unió gazdagabb tagállamaiban is könnyen el tudnak helyezkedni. Ezért még egy magyar építőipari konjunktúra esetén is kérdéses, kikkel lehet majd a beruházásokat megvalósítani. Nagy hozzáfűzte: a helyzetet nehezíti, hogy a magyar szakemberek iránt komoly kereslet mutatkozik Nyugat-Európában. Tolnay úgy látja, aggályos, hogy a szakmunkásképzés széttagolt, az oktatás során használt eszközök és gépek elavultak, és az iskolák sokszor olyan szakmákban képeznek diákokat, amelyekre a piacnak nincs igénye, s igazából az iskola oktatóinak képzettségétől függ a tananyag.