Olyan kormánya van és reményeim szerint lesznek Magyarországnak, amelyek megvédik a szabadságot, az emberi életet, nem engedik a gyűlölet gondolatát, melyből a gyűlölet szava, abból pedig a gyűlölet pusztító cselekvése lesz – fogalmazott Gyurcsány Ferenc kormányfő a Duna-parti holokauszt-emlékhely szombati avatásán. A Pauer Gyula szobrászművész által készített Cipők a Duna-parton című kompozíció hatvan pár, vasból megformált, korhű lábbeli, melyet a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti partszegély termésköveire erősítettek. A nyilasok itt lőttek a jeges folyóba ártatlan embereket. Ennek tényét az emlékhely három pontján magyar, angol és héber feliratú tábla örökíti meg.
Gyurcsány Ferenc beszédében azt fejtegette, hogy a valahai kormányok hozzájárultak a holokauszt megvalósulásához a numerus clausus törvénytől a zsidótörvényekig, különbséget téve magyar és magyar polgár között, nem engedve, hogy megvédjék egymást.
A szoborkompozíciót Kiss Péter kancelláriaminiszter és Steiner Pál V. kerületi polgármester avatta fel. A Duna-parti megemlékezés zárómozzanataként a Liszt Ferenc tértől a Dohány utcáig tartó felvonulás szervezői – az Élet Menete Alapítvány és a Hasomer Hacair zsidó ifjúsági szervezet – élő lánc alkotására kérte a résztvevőket.
– A holokauszt a magyar és a világtörténelem szégyenfoltja, melylyel hat évtized múltán is szembe kell néznünk – mondta a Dohány utcai zsinagóga előtt Lamperth Mónika, aki a Magyar Köztársaság belügyminisztereként megkövette az áldozatokat és azok hozzátartozóit. – Gátat kell vetni az újfasiszta eszmék éledésének és a holokauszt tagadásának – tette hozzá. Schiffer János főpolgármester a gyertyát és fáklyákat gyújtó emlékezők előtt azt hangoztatta, Budapest nem lehet többé a kirekesztés, a gyűlölködés és a gyűlöletkeltés városa. Erre rímel Lendvai Ildikónak, az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének nyilatkozata, mely tartalmazza: a szocialisták olyan Magyarországot akarnak, amely befogadó és sokszínű. Ám volt egyszer egy olyan Magyarország – értelmezte a múltat a nyilatkozat –, ahol a származás bűn volt. A Dohány utcai zsinagógánál Schweitzer József nyugalmazott főrabbi említést tett az 1944. március 19-vel induló tömegtragédia roma áldozatairól is.
Ugyancsak szombaton, reggeltől estig diákok olvasták fel a Páva utcai emlékközpont falánál a felkutatott áldozatok nevét. Varga László, az állandó kiállítással még nem rendelkező holokauszt-emlékközpont tudományos igazgatója elmondta: az áldozatok emlékfalra rovott listája már 92 ezer nevet tartalmaz.
Az emlékezés egyébként az előző kormánykoalíció nevéhez fűződik: 2000 elején Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot arra, hogy április 16. – az első magyarországi gettó felállításának napja – emléknap legyen; még az évtől be is vezette ezt az Országgyűlés; február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja az ezredforduló óta. Orbán Viktor akkori kormányfő szombaton többek között ezt mondta a Terror Házában tartott gyertyagyújtáskor: – Magyarországon származásra, fajra, korra, nemre való tekintet nélkül minden embert megillet a szabadsághoz, a biztonságos élethez, az emberi méltóság tiszteletéhez való jog. Ezt a mindenkori hatalomnak – legyen szó politikai, társadalmi vagy párterőről – alkotmányos kötelezettségének eleget téve védenie kell. Hazánk eljutott odáig, hogy emlékhelyeket állítottunk a diktatúrák áldozatainak – mondta Orbán Viktor.
Vasárnap Ajka régi zsidó temetőjében Schweitzer József nyugalmazott főrabbi az emlékműavatáson arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy 1944 májusában 55 zsidó származású embert deportáltak a településről. – De azokban az időkben is voltak emberek, akik felebaráti szeretetből jól vizsgáztak, s így a magyar nép becsületének a védelmezői is voltak – mondta a főrabbi.
origo.hu
Rejtélyes tragédia a Dunán – holtan találták meg a férfit
