Milliárdokat kér a kertészet

Több mint ötmilliárd forintra lenne szükség a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztéseinek megvalósításához. Az ágazati célok eléréséhez az idén ezen felül még ötszázmillió forint marketingre fordítható keret is szükséges.

Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek – különösen a zöldségek, gyümölcsök – eredetvédelméről tárgyalt tegnap az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsága. Ősz Csabáné, az agrártárca képviselője kifejtette, hogy az eredetvédelem jogi feltételei adottak, a szabályozás működik az EU-ban, így hazánkban is. A termékeket földrajzi árujelzőkkel lehet ellátni, az eljárást uniós rendelet szabályozza. A minőség védelmét pedig az Agrármarketing Centrum Kht. hagyományok, ízek, régiók programja és a kiváló magyar élelmiszer védjegy segíti.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű – derült ki Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet igazgatója hozzászólásából. A szakember elmondta: az ágazatnak azonnal öt és fél milliárd forintra lenne szüksége a fejlesztésekhez.
Ez a pénz a versenyben maradáshoz, a termelői és értékesítői szervezetek (tész) fejlesztéséhez kell, és mintegy fele uniós forrásokból fedezhető, illetve később visszaigényelhető. – A fejlesztéssel és a piac növelésével az ágazat termelése 2,9-3 millió tonnára növelhető, ami termelési értékben 350 milliárd forintnak felel meg, és a 40 százaléka exportbevételként könyvelhető el – mondta Mártonffy Béla. Ezen felül az ágazat idei hazai és nemzetközi marketingköltsége 500 millió forint, amely az unió által elfogadott szakmaközi rendszeren keresztül jól lebonyolítható.
Ha megvalósul a termelői szervezetek hatékony támogatása, akkor nagyon valószínű – elemezte a helyzetet a terméktanács igazgatója –, hogy néhány éven belül a jelenlegi hárommillió tonnányi éves zöldség- és gyümölcstermelés három és fél millió tonnára növelhető.
Mártonffy Béla lapunknak elmondta: az ágazat hatékony működése érdekében a több mint száz hazai tész számát növelni kell. Jelenleg Magyarország az unió zöldségtermelésének három százalékát, gyümölcstermesztésének másfél százalékát adja. Ez viszont azt is jelenti, hogy nem szabad tömegtermékeket vinni a piacra, hanem magas minőségű, prémium árura van szükség, ehhez kell fizetőképes piacokat keresni, ahogy azt például a spanyolok és a lengyelek is tették.