Amint azt tudjuk, a kormány nem nyilvánította katasztrófa sújtotta területnek a boldogtalan Mátrakeresztest, hiába vitte el a falut a víz. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy a magyar kormánynak – a költségvetésnek – kellett volna fizetnie a katasztrófa költségeit tokkal-vonóval. Előttünk a televízió sugározta kép, a zokogó nagymama, a kétségbeesett családapa, a beszakadt út, a megroppant híd. Olyan egymilliárd forintra mondják a kárt.
Szerintem Mátrakeresztesen nem fogják megszavazni a szocialista–szabad demokrata duót jövőre. Ehhez persze nem kell árvíz, mi itt, Cinkotán (ez elég magas vidék) nem vagyunk veszélyeztetve árvízileg, mégsem fogjuk megszavazni jövőre a Gyurcsány-különítményt, bármilyen kenetteljesen szavaljon is a puccsista kormányfő.
Csókos cimborám – három házzal arrébb lakik, régi cinkotai tót gyerek – azt mondja, ha erre jönne a negédes miniszterelnök, bizony eleresztené a kan kuvaszt. És ez a nép hangja.
A kormány szerint a lényeg, Mátrakeresztes nem katasztrófa sújtotta terület, baj ott nem történt, probléma nem volt, kicsit kifolyt a víz a patakból, de semmi több, a lakosság jól tűrte a körülményeket. Gyurcsány Ferenc (pedig ő ott volt) nem tartja problémásnak a vidéket, mehet minden tovább. Itt nem volt katasztrófa – csupán kiáradt egy patak, elvitt néhány házat pitvarral, nyári konyhával, meg ami még ott volt. Múltat, jövendőt.
És ha őexcellenciánkat vitte volna el az áradat?
Az országot kellene katasztrófa sújtotta területté nyilvánítani, ahol egy alkalmatlan ember jár-kel kezében hatalommal.
origo.hu
Elárvult kiskutyákat mentett a hős rendőr
