Nem mozdul a Corvin-lánc ügye

Fél éven belül rendeződhet a Corvin-lánc kitüntetés sorsa – vélekedett a jelképbizottság titkára, Pótó János. Mint azt korábban megírtuk, e grémium – másfél éve húzódó – javaslattételétől függ, mi lesz az e ciklusban tetszhalálra ítélt kitüntetésfajtával. A bizottság némelyik tagjának több kifogása is van a Corvin-lánc ellen.

Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter alapította a Corvin-láncot 1930-ban, hagyományát Orbán Viktor miniszterelnök élesztette fel 2001-ben. A 12 tagú Corvin-lánc- testület 2002 augusztusa óta hiányos. Az elhunyt Balogh János és Teller Ede helyét nem lehet betölteni, mert Kiss Péter kancelláriaminiszter azt kérte, a testület ne javasoljon új tagokat addig, míg a jelképbizottság közreműködésével el nem készül az egész magyar állami kitüntetési rendszer reformja. A másik probléma: a késlekedés miatt a kitüntetettek (a Corvin-lánc- testület tagjai) nem tudnak ösztöndíjra javasolni fiatal tudósokat, illetve művészeket. László Boglár kormányszóvivő korábban azt mondta, a kormány a jelképbizottság nevében további türelmet kér.
„Az elnök úr a ciklusokon átívelő vidékpolitikai alapelvek ügyével van elfoglalva” – most ezzel hárították el az MTA Történettudományi Intézetének titkárságán a kérésünket, hogy a jelképbizottság elnöke, Glatz Ferenc történész adjon felvilágosítást, miért késlekednek a kitüntetés kérdésének rendezésével. Pótó János titkár azt mondta: a jelképbizottság a budai Vár utolsó háborús romépületeinek újjáépítésével kapcsolatos feladataira összpontosított, de fél éven belül elkészülhetnek az állami kitüntetési rendszer reformjával is, melynek a Corvin-lánc-ügy csak egy kicsiny része.