Nemzetpolitika csőd közeli helyzetben

Pártunk és kormányunk – miniszterelnökünk főszereplésével – ellenezte a december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazást, a kormány feje pedig személyesen ellene kampányolt. Érvelésében kisszerű volt (jóságos ég, mibe kerülne ez nekünk?), és hazug állítások garmadával alázta meg a Kárpát-medence magyarságát (idejönnek, és felélik a szociális és nyugdíjalapokat). A kormánnyal szemben kritikátlan baloldali pártsajtó több mint 500 milliárdos költségekkel sokkolta jobb sorsra érdemes olvasóit. A médiából valósággal ömlött a politikamentesnek hazudott, az adófizetők pénzéből finanszírozott nemzetellenes kormánypropaganda. Győzött a nem, Gyurcsányt pedig azóta nyilvános szereplésein néhányszor kifütyülték és árulózták.
Pártunk és kormányunk – miniszterelnökünk irányításával – kisvártatva bemutatott egy újabb attrakciót is. A világ magyarsága által kezdeményezett, s az ENSZ fóruma elé vitt és támogatott javaslatot, amely a felvidéki magyarságot sújtó etnikai üldözést és oly sok megalázást hozó hírhedt Benes-dekrétumokat kívánta elítéltetni, egy döntő bizottsági szavazáson elutasította, emiatt nem kerülhetett az ENSZ illetékes bizottsága elé. Ez szintén gyalázatos cselekedet volt, melyet még szégyenteljesebb indoklással tetéztek meg: az EU-ban (!) kötelező (?) szolidaritásra (?) hivatkoztak. Érti ez a kormány, hogy mit tett? Szolidáris lett a faji alapú Benes-dekrétumokkal a felvidéki magyarok ellen. Látszik, persze, hogy éreztek valamit, hiszen külső tekintélyre hivatkozva egy kis mentegetőzésfélét is szükségesnek láttak az indoklásba csempészni.
Majd jött a szomorú ráadás: az Európai Parlament külügyi bizottságában két EP-képviselő által felvetett kisebbségiautonómia-javaslatának a magyar kormánypártok általi elutasítása. Ezek után nem csodálkozom azon, hogy nemzeti ünnepeinken Erdélyben, Felvidéken és a Kárpátalján egységesen kifütyülték az MSZP–SZDSZ-kormány küldöttjeit és írásos üzeneteit. Inkább azon lepődöm meg, de nagyon, hogy még ők játsszák a sértődöttet, mert beszédeiket és szónokaikat olykor zúgó, spontán fütty és bekiabálás utasítja el. És még ők döbbennek meg azon, hogy a nemzeti ünnepen egy szónok által nemzetárulóknak nevezték őket.
Olcsón megúszták. Járhattak volna rosszabbul is.
Bán Miklós mérnök, Budapest