Párizson a világ szeme

Jacques Chirac francia elnök csütörtök esti nyilvános televíziós vitaestjén próbálta meggyőzni a franciákat, hogy az európai alkotmányról szóló május 29-i népszavazáson igennel szavazzanak. Ám a vitára meghívott fiatalok ugyancsak szkeptikusan, sőt euroszkeptikusan fogadták az elnök érveit. A „franciákkal való párbeszédre” azért került sor, mert a felmérések szerint egyre növekszik azon franciák száma, akik a közelgő népszavazáson az alkotmány ellen akarnak szavazni, arányuk jelenleg eléri az 54 százalékot. „Meg vagyunk győződve arról, hogy az alkotmány a jövő Európájának nyit kaput. Ezért vagyunk azon, hogy ez a széles körű demokratikus vita sikeres legyen, és megerősítse az európai szociális modellt, amely az igazságosságon és a szolidaritáson alapul”
– mondta a francia elnök.
Azok azonban, akik ismerik az alkotmányt, tudják, hogy az lényegében ennek ellenkezőjét valósítja meg. Kétségtelen, hogy igazságosságról, szolidaritásról, szociális piacgazdaságról sok szó esik benne, legalábbis annak első és második fejezetében. De ha valaki veszi a fáradságot, és továbbolvassa, rájön, hogy a harmadik fejezet, amely nem más, mint a neoliberális gazdaságfilozófia alkotmány rangjára való emelése, tökéletesen ellentmond az első két fejezet ígérgetéseinek. Ezen túlmenően az alkotmány számos pontja – mint az érvényben lévő egyezményekéi is – homályos és újraértelmezhető, amit az Európai Bíróság elvi határozataiban rendszeresen meg is tesz, méghozzá úgy, hogy szűkíti a tagállamok hatáskörét. Példa erre az Európai Bíróság egy nemrégi határozata, amelyben a holland hatóságokat arra kötelezte, hogy engedélyezzék lengyel és cseh prostituáltak működését az ország területén. A liberális Hollandia ugyanis engedélyezi a prostitúciót, ám a külföldről érkező konkurenciát ki akarta utasítani az országból. A lányok erre az Európai Bírósághoz fordultak, és az elvi határozatban mondta ki, hogy a prostitúció szolgáltatás, amelynek szabad áramlása ellen nem lehet akadályokat emelni.
Lehet a franciák keveset tudnak az európai alkotmány tartalmáról és az Európai Bíróság elvi határozatairól, azt azonban egyre többen ismerik fel, hogy Európa nem abba az irányba fejlődik, amelyet állampolgárai szeretnének. A franciákat most azzal riogatják, hogy ha nemmel szavaznak, „lerombolják Európát”. A valóság azonban éppen ennek az ellenkezője. Pont az alkotmányra, az egyik alapító országban kimondott „nem” vezethetne el egy őszinte és széles körű vitához arról, hogy tulajdonképpen mit is akarunk itt Európában. Akárhogy dől is el, a francia népszavazás meghatározó lesz Európa jövője szempontjából.