Precedenst teremtő ítélet az orvosperben

Példa nélküli ítélet született egy Veszprém megyei perben. A bíróság kimondta: a felperes háziorvosnak nem az EU-s jogszabályok szerint számították ki az ügyeletért járó díjazását. Ha az ítélet jogerőssé válik, sok ezer egészségügyi követelheti összesen több tíz milliárd forintnyi elmaradt bérét.

Az ügyeletben töltött idő egésze munkaidőnek számít, s a túlmunkáért járó díjat is e szerint kell megkapnia az orvosnak – mondta ki a Veszprém Megyei Munkaügyi Bíróság. Az ítélet ellen 15 napon belül fellebbezhet az alperes balatonedericsi önkormányzat – közölte Kármán Miklósné, a bíróság elnökhelyettese. A helyi háziorvos azért perelte be az önkormányzatot, mert az – szerinte – rosszul számolta ki a neki járó ügyeleti díjat. A bíróság most úgynevezett közbenső – nem jogerős – döntést hozott, azaz a keresetnek csak a jogalapját vizsgálta. Csak akkor kezdenek foglalkozni azzal, hogy mennyi az orvosnak járó elmaradt pénz, ha az ítélet jogerőssé válik. Hozzátette: a munkaügyi bíróság az ítéletet az európai uniós szabályokra alapozta.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, több hasonló per is zajlik Magyarországon, van, amelyiket háziorvos, más esetben kórházi doktor indította munkáltatója ellen. Mindannyian azt kifogásolják, hogy egy 2000-es kormányrendelet miatt – amely szerintük ellentétes az Európai Unió jogszabályaival – az ügyeletben töltött időnek csak egy részét ismerik el munkaidőként. A többit készenlétnek tekintik, mondván: ha épp nincs beteg, akkor a kórházi orvos a szobájában alszik, tévézik vagy éppen internetezik, tehát nem dolgozik. Jelenleg csak az elismert munkaidő után fizetik ki a jogszabályban meghatározott túlmunkadíjat, ami 16 órás ügyeletnél általában 4–8 óra.
A magyar gyakorlattal ellentétben több európai bírósági döntés is kimondja, hogy az egészségügyi intézményekben a fizikai jelenléten alapuló ügyelet idejét teljes egészében munkaidőnek és adott esetben túlmunkának kell tekinteni – hangsúlyozta Gyovai Sándor ügyvéd, aki több hasonló bírósági ügyben képvisel orvosokat.
Tömeges perekre akkor kell számítani, ha egy jogerős ítélet már igazat adott a doktornak, vagy az egészségügyi dolgozónak – vélekedett korábban Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára.
*
Becslések szerint az így követelhető összeg több tíz milliárd forintra rúghat. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy látja: ha az ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni és ez alapján kell díjazni, akkor annak meg kell teremteni a fedezetét. Ez ugyanis ma a kórházak költségvetésében nem áll rendelkezésre.
Nem az a fő gond, hogy ha a bíróság döntése alapján sokaknak ki kell fizetni az elmaradt ügyeleti díjat, akkor annak honnan lesz fedezete, hanem az, hogy ha a teljes ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni, akkor az orvosok sokkal kevesebbet dolgozhatnak majd, mint most – hangsúlyozta Vojnik Mária, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára. A munkavégzés időtartamát ugyanis törvény szabályozza, jelenleg heti 60 órában. Ha egy ügyelet ebből többet „visz el” a jelenleginél, akkor az orvosok munkaidőkerete hamarabb, mondjuk már csütörtökre elfogyna, s utána már nem dolgozhatnának. Ebben az esetben összeomlana az ellátórendszer.
A szabályok betartásához rengeteg új orvosra lenne szükség. Nemcsak Magyarország képtelen megfelelni az előírásoknak, hanem szinte mindegyik Európai Uniós állam is. Ezért az Európai Bizottság úgy határozott: felülvizsgálja a munkaidőre vonatkozó korábbi irányelvét. Addig pedig az a fontos, hogy az ügyelet díjazása a magyarországi törvényeknek megfeleljen.