Pusztító áradás a Bánátban

Emberemlékezet óta nem voltak ilyen pusztító árvizek a Bánátban. A Vajdaság keleti, a román határhoz közel eső részeinek középső és déli területei, több tízezer hektár szántóföld áll szinte teljesen víz alatt. Bár a Duna magyarországi szakaszán apadt, több hazai folyónkon is emelkedett tegnap a víz, a Sajón már másodfokú a készültség.

Hatalmas károkat okozott a bánáti Bégaszentgyörgy, Szécsány és Zichyfalva községekhez tartozó települések többségében a benyomult ár. Van olyan falu, ahol száznál is több ház dőlt össze. Ha a víz nem vonul vissza hamarosan, a kár ennek a többszöröse lehet. Becslések szerint 34 ezer ember él közvetlen veszélyben. Szerencsére a Temes, az Óbéga és a Berzava folyók a nagy esőzések ellenére sem áradtak tovább, de a lehullott csapadék megnehezítette a mentést és a védelmet. Istvánfölde körül nem tudták megerősíteni és megmagasítani a töltést, a föld teljesen átázott, az erőgépek beleragadtak a sárba, a víz a határból tegnap ide is benyomult. Módoson, Párdányon, Káptalanfalván és Istvánföldén szintén a víz az úr. Magyarittabét azonban sikerült megvédeni. Veszélybe került viszont Tamásfalva és Kanak. Legalább háromezer embert kellett sürgősen kitelepíteni az elöntött falvakból. Nekik ideiglenes szállást adnak. Akadnak, akik már korábban elmentek, vannak azonban olyanok is, főleg az idősebbek, akik a felszólítás ellenére maradnak. Döntésüket részben azzal indokolják, hogy az elhagyott házakban sok helyütt tolvajok garázdálkodnak. Ennek megakadályozására a rendőrség segítségét kérték, és rendkívüli állapotot vezettek be. Dolgoznak a katonák is. Ők a mentésben és a védekezésben segédkeznek teherautóikkal, erőgépeikkel, helikoptereikkel. Néhány halálesetről is tudnak, legalább kettő az árvízzel hozható öszszefüggésbe.
Öt befogadóközpontot létesítettek Szécsány és Bégaszentgyörgy községek területén. Ez azonban nem elegendő az árvíz elől elmenekítettek befogadására. Ellátásuk is akadozik. A szécsányi válságtörzs képviselője a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta: tartanak attól, hogy a vízben bomlásnak indult állattetemek fertőző betegségeket okoznak. Az egyik mezőgazdasági birtok 1600 sertéséből csak néhány százat tudtak elszállítani. A többi teteme ott úszik a területet belepő vízben. Gyűjtik a tetemeket, de Romániából újabbakat hoz a víz. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő az árvíz sújtotta területre látogatott, és részt vett a válságtörzs ülésén.
Az elmúlt ötven év legsúlyosabb romániai áradása előzetes mérlege szerint a terménykár az ország nyugati felén 90 ezer hektáron mintegy 7,5 millió dollár – jelentette az MTI. Temes megyében 65 ezer hektár semmisült meg.
Somogyi Ferenc külügyminiszter a szerb-montenegrói tárcavezetővel tegnap telefonon közölte, hogy Magyarország kész segíteni a napok óta árvízzel sújtott, többek között vegyes lakosságú délvidéki településeknek. Vuk Draskovics köszönettel fogadta a magyar felajánlást, és tájékoztatta Somogyi Ferencet, hogy a belgrádi kormány rövidesen jelzi igényeit a segítség formáiról.

Mérsékelt emelkedés. Több folyónk felső szakaszán áradás volt tegnap. Mérsékelt emelkedést csak a Tisza középső részén, a Bodrogon, a Maroson, valamint a Hármas-Körösön észleltek – tudtuk meg az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságtól. A Duna hazai területen végig apadt, de a német és az osztrák szakaszon már áradás volt. A Tisza vízszintje Tiszabecs és Tokaj alatt áradt. Rendkívül gyorsan árad a Sajó, mert a szlovákiai vízgyűjtő területén az elmúlt napokban átlagosan 30–50 milliméternyi eső esett, és a folyón elindult az árhullám. Itt másodfokú készültséget rendeltek el. Ugyanezt a fokozatot vezették be a Tisza szegedi, valamint a Maros torkolati szakaszán. Az árvízvédekezés becsült napi költsége tizenhatmillió forint, az év elejétől számolt göngyölített kiadása 916 millió forint.