Székelyföldre kéne menni

Székelyföldre kéne menni – lehetne a mottója annak a konferenciának, amelyet május hatodikán rendeznek Debrecenben, a Termál Hotelben az erdélyi befektetési lehetőségekről. Egyelőre így csak a cívisvárosig kell elzarándokolnia annak, aki a sok-sok kecsegtető kilátásról akar értesülni, s még itthonról szeretné megfontolni jövőbeli üzleti lépéseit. A rendezvényen a román kormány egyes magyar tagjain kívül székelyföldi szakemberek is képviseltetik magukat, de a hazai bankszféra prominensei is jelen lesznek, az itthoni ingatlanszakértőkig bezárólag.
Rőczei Norbert, a konferenciát a debreceni önkormányzattal közösen szervező Expeditus Közhasznú Vállalkozói Egyesület elnöke is hangsúlyozta: a székely megyékben egyfajta kis Magyarország található, s ez nemcsak az anyaországiak hazafias érzelmi hozzáállását teremti meg, de az üzleti lehetőségekre is kedvező hatással bír.
Nem véletlen, hogy a Maros megyei tanács is szervező partnerük a konferencián, hisz Románia igen komoly gazdasági fellendülés előtt áll, két-három éven belül az Európai Unió tagja lesz, s ezt a helyiek is szeretnék minél jobban kiaknázni. Székelyföldön valóban tárt karokkal várják a befektetni szándékozó magyar cégeket és magánszemélyeket – erősítette meg a szervező. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek ingyen adják az ingatlant, feltéve, ha az illető vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a település számára fontos létesítményt, például termálfürdőt épít a telken. A hollandok már megérezték a lehetőséget, Szovátán jelentős mennyiségű ingatlant vásároltak meg, s az olaszok is egyre nagyobb számban vannak jelen a térségben. Magyarország e tekintetben sem szorul háttérbe, a képzeletbeli befektetési ranglistán a hetedik helyezést érdemelte ki.
Persze nem árt igyekezni, hiszen az ingatlanárak a fokozódó érdeklődéssel együtt nőnek. Szovátán például majdnem ötven százalékkal emelkednek évente. S hogy milyen a jogi környezet? Annyit azért már most is lehet tudni, hogy például egy romániai kft. alapításához száz euró szükségeltetik. Az ügyintézés nem bonyolult, a felesleges jogi útvesztőket, akadályokat Romániában egyre inkább igyekeznek leépíteni. Hasonlóan kedvező a román adórendszer is, hiszen csupán tizenhat százalékos, egységes társasági adó és személyi jövedelemadó van érvényben. A közterhek is egyre alacsonyabbak, így nem csoda, hogy a multinacionális cégek egyre nagyobb számban települnek meg Romániában. Nem árt tudni azt sem, hogy a román GDP növekedése két-háromszor akkora, mint nálunk, legutóbb 8,4 százalékot regisztráltak – emlékeztet rá Rőczei Norbert.
A legnagyobb lehetőségek természetesen a turizmus fellendülésében vannak. Az erdélyi borvízforrások, termálvizek messze földön híresek, s az egyéb természeti adottságok, a páratlanul friss levegő, a mesébe illő szépségű fenyvesek mind arra predesztinálják az ottani településeket, hogy vonzzák a fejlesztéseket. A szervezők éppen most látogattak meg néhány olyan régi vidéki kúriát, amelyek komoly műemléki értéket képviselnek, s bár jelenleg még elhagyatottan állnak, turisztikai hasznosításuk csak idő kérdése. Az erdélyi szakképzett munkaerő szintén fogalomszámba megy, elég, ha arra gondolunk, mennyien hívnak mesterembereket Székelyföldről a magyarországi házépítkezésekhez. A kinti lakosság folyamatosan továbbképzi magát, amit a falusi turizmusból letett vizsgák is szemléltetnek. Maros megyében például nemrégiben egy nap alatt hetvenen vizsgáztak két szomszédos faluból, ami harmincöt családot jelent. Az Expeditus egyesület vezetője szerint a romániai lakáshiány is perspektívát nyit a magyar vállalkozások számára, hiszen a lakáspiac hatalmas, a fizetőképes kereslet pedig egyre emelkedik.
A konferencián nyilvánvalóan igen konkrét és szakmai alapokon nyugvó válaszokat fognak kapni a potenciális befektetők. Rőczei Norbert tájékoztatása szerint a romániai vállalkozások létrehozásának minden apró részletére fény fog derülni, miként a rendelkezésre álló pályázatok és a vállalkozói érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatos tudnivalók is terítékre kerülnek. Alkalom nyílik a döntéshozókkal való találkozóra is, hiszen ott lesznek Debrecenben a székelyföldi városok s a megyék elöljárói is. Sor kerülhet a vállalkozók közvetlen tapasztalatcseréjére is. Eddig mintegy negyven székely vállalkozó jelezte részvételét. A rendezvényt egyébként elsősorban azoknak ajánlják, akiknek ma még nincs idejük arra, hogy kiutazzanak Erdélybe, hogy a helyszínen tájékozódjanak. A konferencián elhangzottakra építve a későbbiekben egy információs adatbázist hoznak létre a szervezők, az előadásokat pedig CD-n és egy nyomtatott kiadványon keresztül is hozzáférhetővé teszik. Az Európai Parlament állásfoglalása szintén elősegítheti a magyar állami szerepvállalás és a magánvállalkozások térnyerését Erdélyben. Az Európai Parlament ugyanis lényegében az EU-csatlakozás feltételeként szabta meg a magyar önkormányzatiság megteremtését, ami valójában részleges autonómiát jelent. Azt, hogy a román fél is milyen sokra értékeli a magyar kapcsolatot, jól illusztrálja az a tény, hogy a román infrastrukturális fejlesztési miniszter, Borbély László is jelen lesz a rangos debreceni eseményen.