Tisztelt Szerkesztőség

Regyep János (Vác): Az APEH nemcsak a vállalkozók pénzével, de az egyszerű munkavállalók pénzével is trükközik. Felháborító, hogy idén még a bevallást sem tudtuk teljesíteni, hiszen az adócsomagokat mintegy másfél hónapos késéssel postázta a hatóság. Magam március 18-án kaptam kézhez a szükséges nyomtatványokat, 21-én fel is adtam azokat – remélve, hogy legkésőbb április 20-ig végre viszszakapom az állam által jócskán túlhasznált pénzemet. Ehelyett azonban újabb meglepetés ért április 8-án. Egy levelet kaptam az APEH-től, hogy – mit tesz Isten, éppen április 20-án – jelenjek meg a színük előtt ellenőrzésre. Feltételezem, hogy ezzel a rájuk vonatkozó határidő ismét meghosszabbodik, és ki tudja, mikor fogok hozzájutni a pénzemhez. Tehetetlen dühöt érzek most a pénzügyminiszterrel, valamint az egész posztkommunista kormánnyal szemben, és – demokráciában szokatlan módon – kicsit izgulok is: találnak-e majd valamilyen formai hiányosságot, egy vesszőt vagy ékezetet, amibe belekapaszkodhatnak, és tovább húzhatják az időt jogos járandóságom kifizetését visszatartandó?

*****
Dr. Sáry Gyula, belgyógyász főorvos (Tapolca): Majd ötven évet szolgáltam az egészségügyben, az élet és a gyógyítás szolgálatában. Ebből két évtizedet kórház vezetésével. Az életről és halálról már illúziók nélkül gondolkodom. De most betelt tűrőképességem pohara: nemrég egy egészséges, életvidám, szeretetre méltó kislányt – hasonló esetért már börtönviselt bűnöző – a nyílt utcáról elrabolt. Erőszakoskodott vele, majd áldozatát belefojtotta a derítőbe. Testén a sérülések bizonyítják, ellenállni akart. Az ilyen nem ember, dúvad, bestia – szerintem nincs joga még egy életesélyhez. A társadalom egy része a bűnözőkkel szemben túl toleráns, különösen korunkban, amikor ebből a mentalitásból kisszerű politikai haszon is húzható. Kell azonban lennie egy határnak, amin túl saját érdekében egy közösség már nem tolerálhat. Ilyen gyilkosság újabb megtörténtét kellene tudnunk megakadályozni. Az elrettentés eszközével. Ennek lényege, hogy az ilyen bűncselekmény csak halállal legyen büntethető. Demokráciák léteznek, ahol erre van példa. Vajon az igazságügy-miniszter mit gondol erről?

*****
Éliás András (Budapest): Ludwig Emil már többször foglalkozott lapjukban a Gellért Szálló előtti sajátos ivókúttal, joggal. Fővárosunkban azonban más hasznavehetetlen vizes létesítmények is vannak. Felújították a Nagykörutat, pontosabban kicserélték a villamosvágányokat és a vízvezetéket. Erre olyan büszkék voltak Demszkyék, hogy ennek még emléket is állítottak az Erzsébet körút pontjain. A 17. számú ház falán egy iparművész alkotását helyezte el a Fővárosi Vízművek. A kis medence és a csap arra utal, hogy ez ivókút lenne. A baj csak az, hogy 1994 óta senki nem ivott ebből vizet, s kezet sem moshatott. Az ok egyszerű. Létesítése óta soha nem volt benne víz. A túloldalon, a páros oldalon a járdából emelkedik ki egy rézszínű csapocska. Sorsa ugyanaz: szárazon pusztul létesítése óta. Ha már a kutacskákat létrehozták, jó lenne, ha az illetékesek egyszer üzemeltetnék is.