Újra virágzik a benzinturizmus

Ismét óriási összegeket lehet keresni a benzinturizmussal déli és keleti határaink mentén. Az egekben járó hazai áraknál a kisebb adótartalom miatt több szomszédos államban is jóval olcsóbb az üzemanyag. A benzinturizmus tavaly harmincmilliárd forint bevételkiesést okozott az államkasszának.

Évente körülbelül négymilliárd liter üzemanyagot értékesítenek hazánkban, ennek mintegy 40 százaléka a benzin, a többi pedig gázolaj. Ez a mennyiség gyakorlatilag évek óta ugyanennyi, ám arról nincsenek pontos számaink, hogy vajon mennyi üzemanyagot használnak el ténylegesen a hazai autósok, illetve a közúti közlekedés és a szállítmányozás szereplői. Szakértői számítások szerint mostanra olyan nagyarányúvá vált az üzemanyag-turizmus, hogy csupán a tavalyi esztendőben 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar államnak – helyesebben ennyivel több pénz folyhatott volna be akkor a büdzsébe, ha az autósok és a vállalkozások nem jártak volna át tankolni a határ túloldalára.
Ukrajnában, Szlovákiában vagy Szlovéniában azért éri meg tankolni, mert ezekben az országokban mindenütt alacsonyabb az üzemanyagokra rakódó adóteher mértéke. Az üzemanyagok hazai jövedéki adója európai összehasonlításban a középmezőny elején található, a frissen csatlakozott uniós országok körében pedig a legmagasabb. Az áfateher tekintetében már a teljes uniós lista elején állunk, hazánk mellett csupán Svédországban kell 25 százalékos forgalmi adót fizetni az üzemanyagot vásárlóknak.
A határtól távol élő autósoknak nem marad más választásuk, ha spórolni akarnak, mint a számolgatás. A magyar üzemanyagpiac 2004-ben kezdett színesedni, amikor a független kúthálózatot üzemeltető Klub Petrol mellett a nagy áruházláncok is benzinkútépítésbe fogtak. A hazai piacon jellemzően ezek a kutak a legolcsóbbak, körülbelül 5-10 forintot spórolhat az, aki ezekben tankol. Ugyanakkor a kis kútszám miatt ez a lehetőség nem mindenki számára elérhető. A diszkontkutak gyorsabb elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a beszerzési források Magyarországon meglehetősen szűkösek, így az üzemeltetők kénytelenek a lehető legkisebb árréssel magukhoz csábítani a fogyasztókat. Piaci várakozások szerint változást hozhat, ha a Lukoil megvalósítja terveit, és valóban komolyabb hálózatépítésbe fog.
Továbbra sem tudni semmi biztosat arról, hogy a magas üzemanyagárak negatív hatásainak csökkentésével kíván-e a kormány foglalkozni, és ha igen, milyen megoldást választ majd. A kormányszóvivő és a gazdasági tárca vezetőjének eddigi szavaiból az a legvalószínűbb, hogy a jövedéki adó csökkentésére ebben az évben nem számíthatunk, annak ellenére, hogy egy fideszes törvénymódosítási javaslat elfogadásával erre az idén is lehetőség nyílna.
Felélénkült a benzinturizmus a Csongrád megyével határos szerbiai településeken, főként Horgoson. Azok is ott tankolnak, akik korábban Romániát választották. Az utóbbi napokban ugyanis a románoknál 20 százalékkal emelték a benzin árát. Szerbiában jelenleg literenként 63 forinttal olcsóbb az ólmozatlan benzin, mint nálunk. A röszkei határátkelőnél azt lehet tapasztalni, hogy akadnak honfitársaink, akik naponta négyszer-ötször átrándulnak Horgosra, és minden alkalommal tele tartállyal térnek vissza. A seftesek nem tagadják, hogy jelenleg a legkifizetődőbb üzemanyaggal üzletelni. Egy tankolással, vagyis 50 liter benzin megvásárlásával 3000 forintot spórolnak meg. Egyikőjük úgy fogalmazott, napi rendszerességgel átjár, idehaza már kialakította vevőkörét, és ennek köszönhetően havonta 300 ezer forintot vág zsebre. Belgrádban benzinhiányt okozott az egyik szerb olajfinomító munkásainak sztrájkja, de a határ menti községekben zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás.
E hét közepére 15-20 százalékot nőtt a szabolcsi határátkelőhelyeken a forgalom. A legnépszerűbbnek számító beregsurányi átkelőnél csak három-négy óra várakozás után lehet átjutni. Különösen a délutáni órákban halad lassan a sor, az ötven-száz kilométerre lévő településekről is egyre többen mennek át munka után benzinért, gázolajért Ukrajnába. A hazai benzinár mellett kifejezetten megéri a literenként 125-128 forintnak megfelelő hrivnyába kerülő benzinért a határátkelés kényelmetlenségeit vállalni. Ukrajna fel is készült a benzinturisták fogadására: a Beregsurány és Beregszász közötti, néhány kilométeres úton hét benzinkút található. A saját gépkocsi teletankolása nem minősül bűncselekménynek még akkor sem, ha ezt mindennap megteszi valaki. Az ezen felül áthozott benzin pedig már csempészárunak minősül.
A dél-somogyi autósok újfent Szlovéniába vagy Horvátországba járnak tankolni, a barcsi Dráva-hídon naponta 100-120 honfitársunk gurul át, hogy odaát töltse tele személygépkocsijának tankját. Horvátországban – feltéve, hogy a benzinturizmusban utazó olcsón jut kunához – a magyarországinál csaknem 30 forinttal olcsóbban vásárolható a 95-ös oktánszámú benzin, Szlovéniában pedig ugyanez a benzin már 208 forintért kapható. Így a spórolós dél-somogyi autósok kedvükre választhatnak: Horvátországban vagy Szlovéniában rontsák a Mol üzletét.
A nyugati országrészen nem jellemző a benzinturizmus, az itt élő emberek tankolási szokásait nem változtatták meg a felszökő magyar benzinárak, pedig az ausztriai kutaknál az üzemanyag literének ára nem éri el az egy eurót. A vám- és pénzügyőrség, valamint a határrendészet területileg illetékes szóvivői egyaránt hangsúlyozták, hogy Ausztria felé nem nőtt jelentősen az utasforgalom, nem értek tetten benzincsempészeket sem az elmúlt hetekben. A nyugati határ mentén egyébként nagyon sok szakember vállal ausztriai munkát. Ugyancsak sokan járnak ki nyugati szomszédainkhoz alkalmi munkára. Ők természetesen megválogatják, hogy autóikba, munkagépeikbe milyen árú üzemanyagot tankolnak.