Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint is ellenkezik a jelenlegi orvosi ügyeleti rendszer az európai uniós szabályokkal.
Az ombudsman is azt kifogásolja, hogy miközben az Európai Bíróság ítéletei kimondják: az egészségügyi intézményekben a fizikai jelenléten alapuló ügyelet idejét teljes egészében munkaidőnek és adott esetben túlmunkának kell tekinteni, addig Magyarországon máshogy működik a rendszer. Egy 2000-es kormányrendelet miatt az ügyeletben töltött időnek ugyanis csak egy részét ismerik el munkaidőként, s csak erre az időre fizetnek túlmunkadíjat, illetve csak ezt számítják be a nyugdíjszerző időbe. Lenkovics Barnabás felhívta a figyelmet arra: az Európai Bíróság döntése kötelező érvényű minden tagállamban, az említett hazai kormányrendelet mégis ellentétes azzal. Ezért ismét vizsgálatot rendelt el, és tájékoztatást kért az egészségügyi minisztertől.
Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap azt mondta: az orvosok munkavégzésének időtartamát törvény maximálja Magyarországon, jelenleg heti 60 órában. Ha a teljes ügyelet munkaidőnek számítana, akkor a munkaidőkeret hamarabb, mondjuk már csütörtökre elfogyna, s utána már nem dolgozhatnának. Ekkor összeomlana az ellátórendszer. Nemcsak hazánk képtelen megfelelni az előírásoknak, hanem mindegyik EU-tagállam, mert nem tud annyi új orvost biztosítani – tette hozzá.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint nem történne tragédia, ha ezt a jogsértést megszüntetnék, s az egészségügyi dolgozóknak kifizetnék az ügyeletért, ami jár nekik. Mint mondta: a meglévő orvosok képesek lennének ellátni a betegeket. Ehhez azonban módosítani kellene azt a magyar jogszabályt is, amely maximálja az orvosok munkaidőkeretét.
Míg nálunk legfeljebb heti 60 órát dolgozhatnak, addig az uniós szabályok csak azt írják elő, hogy 24 órás periódus után 11 órás pihenőidőt kell biztosítani nekik. Az EU- előírások megengedik, hogy a nyolcórás rendes munkavégzés után ügyeljenek a doktorok, de azt nem – ami Magyarországon gyakori –, hogy az ügyelet után ismét nyolcórás szolgálatot lássanak el. Ez hazánkban is csak azért fordulhat elő, mert az ügyeletet nem tekintik teljes egészében munkaidőnek.
Mint arról lapunk is beszámolt: a Veszprém Megyei Munkaügyi Bíróság a napokban hozott ítélete elsőként mondta ki – igaz, még nem jogerősen –, hogy az ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kellene tekinteni.
origo.hu
Szándékosan léphetett a szerelvény elé a mai vonatgázolás áldozata – részletek a tragédiáról
