Vita az uniós pénzekről

Nem használja fel a gazdaság élénkítésére a Gyurcsány-kormány az uniós pénzeket. Holott az EU-források akár 1,5 százalékkal is megdobhatnák a GDP-t, növelhetnék a foglalkoztatást, a fogyasztásbővülés révén pedig az államnak több áfa- és jövedékiadó- bevétele lenne – nyilatkozta lapunknak Boros Imre. Az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere aláhúzta: a megbillent gazdasági és pénzügyi egyensúlyon is javítani lehetne a közösségi pénzek felhasználásával. Ehelyett a pénzek az államkincstári számlán „pihennek”, illetve a kormány deficitfinanszírozásra fordítja. Boros Imre az alábbiakkal támasztotta alá állítását: az előcsatlakozási, kohéziós és strukturális alapokból az uniótól ez év első három hónapjában 164,37 millió euró, azaz 41 milliárd forint érkezett. A magyar államkincstári számlán múlt év végén 77 milliárd forint volt. Ha ezek együttes összegéből levonjuk a 12 milliárdos kifizetést, akkor a számlán jelenleg 106 milliárd forint fel nem használt pénz található.
Boros kiemelte: a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány elsorvasztotta a Széchenyi-tervet, holott az ország, a lakosság érdekét az szolgálta volna, ha e gazdaságélénkítő program megmarad, s az uniós pénzeket is sikeresen felhasználjuk. Ez esetben a gazdasági növekedés mértéke elérhette volna évente a hat-hét százalékot. Boros szerint megbukott hazánk uniós forráskiaknázási és -felhasználási politikája. Párhuzamot vonva emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kabinet idején jelentősen nőtt a pénzlehívás és -felhasználás mértéke. Hozzátette: nem igazolódtak be azok a vélemények sem, melyek a mezőgazdaságba érkező uniós pénzek felhasználását kritizálták a polgári kabinet idején. A jelenlegi agrártárca tájékoztatása szerint ugyanis 1998 és 2001 között rendelkezésre álló 41,7 millió euró, mezőgazdaságra fordítható pénzből 40,5 milliót sikerült felhasználni, ez pedig 97,1 százalékos eredményességnek felel meg.
Ezen állításokkal kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál elmondták: az EU-szabályok szerint a nyertes pályázatok előrehaladtával kell a pénzeket átutalni a kedvezményezetteknek, s nem alanyi jogon. A kormány igyekszik a gyors kifizetésre, ezért néhány hete módosította az államháztartás működéséről szóló kormányrendeletet, s ma már a beruházás értékének egynegyedét előlegként fel lehet venni. Amíg a befolyt EU-támogatásokat nem fizetik ki a pályázatgyőzteseknek, addig azok nem is kerülnek be a költségvetésbe, hanem az államkincstári számlán maradnak. E pénzek számviteli szempontból nem fordíthatók deficitfinanszírozásra, hiszen még a számlán lévő pénzek után realizált kamatokat is a beruházásokra kell költeni.