Viták össztüzében az osztatlan földek

Öt év alatt összesen hatmilliárd forintból kívánja felszámolni a kormány az osztatlan közös földtulajdon intézményét. A terveket alkotmánysértőnek tartja az egyik agrár-érdekvédelmi szervezet. Elsőbbséget élveznek a többi tulajdonossal szemben azok, akik kezdeményezik a kimérést, és fedezik annak költségeit, valamint azok, akik vállalják, hogy megművelik a területet.

Alkotmánysértőnek tartja az osztatlan közös tulajdonok kimérését előirányzó kormányrendelkezés bizonyos pontjait a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára szerint azért vélekednek így, mert a rendelet elsőbbséget biztosít azoknak a tulajdonosoknak, akik maguk kérik az osztatlan közös földtulajdonokból a rájuk eső rész kimérését. – A rendelet sérti a tulajdonhoz való jogot, mert csak azoknak enged beleszólást a tulajdon további sorsába, akik a kimérést kezdeményezték – mondta a főtitkár.
Horváth Gábor szerint nem állja meg a helyét az a kormánydöntés, amely szerint a kimérést a legjobb minőségű területeken kell kezdeni. A földek értékét ugyanis aranykoronában határozzák meg, és a kormány elképzelései szerint a jobb minőségű földekből kevesebb jut a tulajdonosoknak, míg a rosszabb minőségű területekből több. A MOSZ azon javaslatát is elutasították, amely lehetővé tette volna a különböző parcellákban lévő osztatlan közös tulajdonok cseréjét, amelyeket csak összevonás után mértek volna ki, megakadályozandó újabb kis parcellák kialakulását.
A kormányszóvivő még a múlt héten jelentette be, hogy megkezdődhet a korábban termelőszövetkezetek által használt, osztatlan közös földtulajdonok megszüntetése. Az összesen hatmilliárd forintos forrásigényű, ötévesre tervezett folyamat megkezdésére az idei költségvetés 1,2 milliárd forintot irányoz elő. A termelőszövetkezetek által használt részaránytulajdonok kiosztásakor sokan forgalomképtelen vagy csak korlátozottan forgalomképes tulajdont szerezhettek. László Boglár közlése szerint 240 ezer tulajdonos kérelmével számolnak, ugyanis 2002 márciusáig enynyien jelezték, hogy földjükre saját helyrajzi számot szeretnének. A folyamatban elsőbbséget élveznek majd azok, akik földterületüket maguk kívánják megművelni.
Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára a témával kapcsolatban megjegyezte, az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése részét képezte az agrármegállapodásnak, ám erről a rendelet még nem jelent meg. – Az eljárás során azok a gazdálkodók élveznek elsőbbséget, akik vállalják a kimérés költségeit, amit majd jövőre igényelhetnek vissza az APEH-től – mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy időszerű a kérdés rendezése, mert sok gazdálkodó tartozik egy fizikai blokkhoz, ami a területalapú támogatásoknál sok hibát okozott. Ha ez megszűnik, akkor egyszerűbbé válnak az igénylések is – fűzte hozzá Obreczán Ferenc.