Vitatható a fantomcégtörvény

A tervek szerint még az első fél évben elkészítik, és szeptemberben már a parlament elé terjesztik a gazdasági társaságokról és a cégeljárásról szóló törvények módosító javaslatait. Az igazságügyi minisztérium javaslata szerint azok a vállalkozók, akik adóságokkal adtak túl cégükön, ha bizonyíthatóan rosszhiszeműen jártak el, teljes vagyoni felelősségvállalásra lesznek kötelezhetők. A Napi Gazdaság információi szerint a vállalkozásán túladó tulajdonos akkor felelne a vagyonával, ha a veszteségeket felhalmozó cég új tulajdonosai nem lelhetők fel, vagyis a társaság fantomcéggé vált. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke szerint nem a törvényekkel van elsősorban gond, hanem a folyamatban részt vevő szereplők odafigyelésével. Vadász György elmondta: számos olyan kapcsolódási pont van, ahol kis odafigyeléssel minden bizonnyal kiderülne, hogy például egy menhely címe szerepel a papíron a beadott cégalapítási kérelemben. A vállalkozók korlátlan felelősségét felvető javaslattal semmilyen formában nem érthetünk egyet – tette hozzá a BKIK alelnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozókat előbb segíteni kellene, s utána teremteni olyan helyzetet, amelyben előírják, hogy milyen formában válhatnak meg a cégüktől. Vadász György ezzel kapcsolatban rámutatott: ma a hazai vállalkozások versenyképessége között szakadéknyi távolság van. Mint mondta, ennek oka, hogy a külföldi működőtőkére szükség volt, s ezért komoly adó-, illetve más támogatásokban részesül, miközben a hazai eszköz- és forrásszegény kis- és középvállalkozók még mindig csak az ígéretek betartására várnak.
Érdemes megemlíteni a bankok eredményét is – tette hozzá, jelezve, hogy a vállalkozóktól származó banki kamatbevételek 2004-ben 500 milliárd forintot tettek ki. Ugyanakkor az államkasszába csak 450 milliárd forint folyt be a társasági adóbevételekből. Tehát a nyereségesség bevételéből kevesebb pénz származik, mint a bankok kamatbevételeiből. Ez is azt bizonyítja, hogy nincs forrás a magyar gazdaságban – mondta Vadász. Hozzátette: ezek mind azt támasztják alá, hogy előbb olyan versenyhelyzetet, feltételeket kellene teremteni, amelyek alapját képezik a jövedelemtermelő képességnek.