A szovjet milliárdos

A héten világszerte lélegzet-visszafojtva figyelték, hogy lesz-e bírósági ítélet a Jukosz olajvállalat vezére, Mihail Hodorkovszkij ügyében, de a bírónő tovább halasztotta a tárgyalást, mert bár már napok óta folyik a vádlott bűnlajstromának ismertetése, annak jó része még hátravan.

A világsajtó jelentős része politikai pert emleget és nem is alaptalanul, hiszen Hodorkovszkij egyike az Oroszországban a rendszerváltás során vagyonhoz és politikai befolyáshoz jutott úgynevezett „oligarcháknak”. Hodorkovszkij története a nyolcvanas évek végére nyúlik vissza, amikor a Komszomol egyik vezetőjeként lehetőségeket kapott komputerek importálására. Az itt szerzett nyereségből építette fel off-shore bankok hálózatából álló Menotep nevű bankkonzorciumát. Ennek tanácsadó testületében olyan neves személyiségek szerepelnek, mint Frits Bolkestein, az EU belső piacokért felelős volt biztosa, vagy Otto Graf Lambsdorff, a liberális internacionálé elnöke. Hodorkovszkij a nevezettektől jó tanácsokat kaphatott, mert amikor Jelcin idején Anatolij Csubajsz beindította a privatizációt, mintegy 300 millió dollárért megvette Oroszország legnagyobb olajvállalatát, a Jukoszt, ami rövidesen már 27 milliárd dollárt ért.
De nemcsak Hodorkovszkij szerzett hatalmas vagyont a privatizáció során, hanem a Jelcin-kampányt támogató Borisz Berezovszkij, a futballrajongó Roman Abramovics, vagy a nemzetközi médiamogullá fejlődött Vlagyimir Guszinszkij. És persze maga Csubajsz sem járt
rosszul, aki a legnagyobb orosz villamosenergia-céget mondhatja magáénak. Az oligarchák számára a dolgok akkor fordultak kedvezőtlenre, amikor Putyin annyira megerősödött, hogy nekiláthatott az oligarchák által széthordott nemzeti vagyon és a megszerzett média egy részének visszaszerzéséhez. Guszinszkijt hűtlen kezelés és csalás vádjával rövid időre letartóztatták, ám ez elég volt neki, hogy örök időkre búcsút mondjon Oroszországnak és Izraelben kezdjen új életet.
Hodorkovszkij vesztét Oroszország nagysága okozta, ugyanis amikor már menekülnie kellett, gépe nem volt képes újratankolás nélkül kirepülni az országból. Amikor azonban Szibériában leszállt, hogy üzemanyagot vételezzen, Putyin emberei már a kifutópályán várták. Akár tíz év börtönre is ítélhetik. Aligha hihető azonban, hogy ezt az időt valóban le is fogja ülni, ugyanis befolyásos pártfogói vannak, nem utolsósorban a nyugati médiában, amely Hodorkovszkij perében a demokrácia és az emberi jogok elveinek megcsúfolását vélik felfedezni. Guszinszkij korábbi letartóztatása ügyében máris megnyert egy pert Oroszország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál. A Guszinszkij elleni vádakat a bíróság teljes egészében politikailag motiváltnak minősítette és 88 ezer euró kárpótlást ítélt meg a számára, aligha hihető azonban, hogy Guszinszkij a pénz átvétele céljából a közeljövőben Moszkvába utazik.