Aggályos megkülönböztetés

Elsősorban azok jelentkezését várja az RTL Klub a romáknak szóló műsorvezetői felhívásra, akik romának is néznek ki – tudatta lapunkkal Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. E kitételt azonban több jogász is aggályosnak nevezte, mert a magyar jogrend nem ismeri a pozitív diszkriminációt.

Magát romának valló, érettségizett fiatalok jelentkezését várja az RTL Klub és a Hégető Honorka Alapítvány, akik közül ketten televíziós gyakorlati képzésben, ösztöndíjban és intenzív angol oktatásban részesülhetnek. Többen úgy vélik azonban, hogy noha a pályázat célja helyes, a nevesített etnikai csoporton kívüliek kizárása több törvénnyel, így elsősorban az alkotmánnyal is ellentétes. – Egy 1993-as törvény szerint csak az tekinthető valamely csoporthoz tartozónak, aki azt magáról kijelenti. Ezért semmiféle jog- vagy egyéb hátrány nem érheti – fejtette ki lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Elmondta ugyanakkor, hogy az RTL Klub pályázatán ha valakit azért utasítanak el, mert noha romának vallja magát, a társadalom általános szemlélete szerint nem néz ki cigánynak, úgy bírósághoz fordulhat, hiszen ez esetben nem történik más, mint hogy bőrszíne vagy egyéb más rasszjegyei alapján hátrányos megkülönböztetés éri.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója lapunknak kifejtette: a pályázatra bárki jelentkezhet, aki romának vallja magát, alkalmasságáról egy szakmai testület dönt majd. – Fontos, hogy egy akkora nézettséggel rendelkező televízió, mint a miénk, felismerje felelősségét a romák integrációjában. Ha azt elérjük, hogy valaki a képernyő előtt ülve legalább annyit mond a műsorvezetőnkre, hogy „ahhoz képest, hogy roma, egészen szimpatikus”, már megtettük az első nagy lépést – mondta a televíziós vezető. – Fontos, hogy akiket kiválasztunk, azok romának is nézzenek ki, hiszen a cigányság megjelenését kívánjuk demonstrálni – jelentette ki.
– A televízió pályázata, valamint több kormányzati intézkedés mögött is a pozitív diszkrimináció gondolata áll mint az integráció egyik lehetséges eszköze. A baj csak az, hogy a magyar jogrendszer nem ismeri a pozitív diszkrimináció intézményét. Ez jogilag értelmezhetetlen fogalom. Aki a kinézete miatt valakit másokhoz képest pozitívan különböztet meg, az az ettől eltérő kinézetűeket hozza hátrányos helyzetbe. Ez jogszabályba ütközik, egész egyszerűen diszkrimináció – jelentette ki lapunknak Somogyi János jogász.