Az áfacsökkentés fehérítheti az építőipart

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég a feketemunka visszaszorítása érdekében a kormány nevében együttműködési megállapodást kötött a munkáltatók és a munkavállalók szakmai szervezeteivel. Szakértők úgy vélik, a megállapodás tartalom nélküli, csak szép frázisokat tartalmaz. Ugyanakkor a kormányzat feketegazdaság elleni fellépését támogatják, bár aláhúzták, hogy nem az állami ellenőrzések növelésével, a lehetetlen, túlbürokratizált szabályok kialakításával kellene a helyzetet tisztába tenni, hanem a bér- és járulékterhek csökkentésével. A szakma javaslatai régóta a kormány asztalán hevernek – mindhiába.
A BuildEcon Építésgazdasági, Építészeti és Művészeti Tanácsadó Iroda tanulmányában rámutat: az EU-ban ez év decemberéig az élőmunka-igényes ágazatokban alkalmazható alacsony áfakulcs – például Franciaországban 19,6 helyett 5,5 százalék – azt eredményezte, hogy a megrendelő a minőség és garancia nélkül elvégzett, kifizetett feketemunkával szemben egy alacsony áfatartalmú számlát (fizetési módot) választhat, amely mögött név, minőség, garancia és adózó vállalkozó áll. E „többlet” megfizetése révén mindenki jól jár, az állam pedig több adózó, legális munkavállalót nyer, így a feketemunka visszaszorul. Belgiumban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában a csökkentett áfa révén 1999. és 2004. között 170 ezer új, állandó munkahely jött létre, s ez nem befolyásolta hátrányosan az adóbevételeket.
A Építési Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége szükségesnek tartja, hogy az 1999-es rendelkezés előírásai érvényben maradhassanak egy végleges európai szintű áfarendszer jóváhagyásáig. Fontosnak tartanák, hogy a rendelet kiterjeszthető legyen minden uniós tagországra. A csehek már tervezik a bevezetését. E rendelkezés magyarországi alkalmazása a feketemunka csökkenését, az adózó vállalkozók és a legális munkahelyek számának növekedését hozná.
Az európai építési piac 1152 milliárd euró éves teljesítményéből 479 milliárd euró, az összépítés 42 százaléka a felújítási tevékenységhez kapcsolódik. Hazánkban a magas- és mélyépítésben végzett felújítás értéke a BuildEcon számítása szerint, az összteljesítmény mintegy 25 százaléka, 550-600 milliárd forint körül alakult tavaly, amelyből a lakásfelújítások értéke elérhette a 220-250 milliárd forintot.