Csángó magyar iskola épül Moldvában

Hatalmas rendőri biztosítás mellett tartották meg vasárnap az első moldvai csángó magyar iskolaközpont alapkőletételét, amelyre többek között Mádl Dalma, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Dávid Ibolya, az MDF elnöke is ellátogatott.
Jól jellemzi az ellentüntetőktől tartó hatóságok elővigyázatosságát, hogy a Gyimesektől Rekecsinig vezető másfél száz kilométeres út minden kereszteződésére rendőrt állítottak. Nem ok nélkül: az esemény megzavarására egy kisebb csoport kísérletet tett.
Sokan történelmi fordulópontnak nevezték a moldvai iskolaépítést idáig minden eszközzel akadályozó román vezetők gesztusértékű jókívánságait. Gabriel Berca, Bákó megye prefektusa beszédében például kiemelte: „Arra vagyunk ítélve, hogy barátok legyünk.” Értetlenséget váltott ki ugyanakkor a hallgatóságból, hogy kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel.”
Mádl Dalma asszony, a köztársasági elnök felesége úgy fogalmazott: egy értékes, szeretettel és hittel őrzött kultúra, egy kis magyar közösség kap lehetőséget arra, hogy nyelvét, hagyományait és kultúráját megtartva nevelhesse gyermekeit. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke emlékeztetett rá: tíz éve még kaszával-kapával fogadták, amikor a Csángómagyar Szövetség ülését próbálták ott megtartani. „Akkor eldöntöttük, hogy a csángókérdést csak helyben lehet megoldani” – mondta el.
Az iskolaközpont felépítéséhez segítséget nyújtó Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, Böjte Csaba atya úgy fogalmazott: „Mindennap azon imádkozunk Istenhez a Miatyánkban, hogy jöjjön el az ő országa. Hiszem, hogy ma ezen az úton sikerült egy lépést tennünk.” Az ünnepség végén a ferences szerzetes az iasi püspökséget képviselő Vladimir Petercával, a bukaresti katolikus teológia rektorával közösen szentelte meg a Kárpát-medence különféle szegleteiből hozott köveket, amelyeket később beépítenek az iskola falaiba. Árnyékot vetett a román egyházi gesztusra, hogy Böjte Csaba nem kapott engedélyt magyar nyelvű szentmise bemutatására a rekecsini templomban, így azt vasárnap reggel Gyimesfelsőlokon tartották meg.