EU-konform áfarendszer kell

Nemcsak az iparűzési adó fenntartása, de az áfaszabályozás egyes elemei is ellentétesek az uniós szabályokkal. Ismeretes, hogy vállalkozók és jogászok azért kérdőjelezik meg az iparűzési adó fizetésének jogosságát, mert az EU-tagállamokban csak egy forgalmi típusú adónemet alkalmazhatnak, így az áfán kívül más adót nem vethetnek ki a vállalkozások forgalma után.
Az áfaszabályozás anomáliáival kapcsolatban Oszkó Péter, a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég szakértője lapunknak ismertette: az EU-szabályok szerint nemcsak a használt lakások, hanem az összes használt ingatlan értékesítése áfamentes. Ezzel szemben hazánkban csak a használt lakások értékesíthetők az általános forgalmi adó megfizetése nélkül, de – egyebek mellett – például az ipari ingatlanok, üzlethelyiségek nem. Oszkó Péter aláhúzta: probléma, hogy nincs szabályozva, hogy az ingatlanépítés után mikor tekinthető az új lakás eladása új értékesítésnek. Magyarországon ugyanis nem tisztázott, hogy az építés befejezése vagy a használatba adás után mennyi ideig lehet újként eladni az ingatlant. Ha például a beruházó az új lakás megépítése után az értékesítés helyett például bérbe adja az ingatlant, s csak később, netán 10-15 év múlva értékesíti azt, e tranzakció első értékesítésnek minősül. Ez esetben pedig az áfa az eladási árat fogja terhelni. Így míg az építés korábbi befejezését követően az általános forgalmi adót nem vonhatta le a beruházó, a későbbi eladáskor viszont az áfával terhelten kell eladnia az ingatlant. A magyar gyakorlattal szemben az EU-ban az új lakás eladását időkorláthoz kötik, s az általában csak az első öt éven belül számít a tranzakció első értékesítésnek. A következő probléma az ingatlanközvetítést érinti. Oszkó rámutatott: Magyarországon e tevékenység áfamentesnek minősül, míg az unióban az ingatlanközvetítés mint tevékenység áfaköteles. Ez azért probléma, mert miközben egy értékesítési lánc valamennyi résztvevője jogosult áfa-visszaigénylésre, tagjaik közé egy áfamentes tevékenységet végző ékelődött.