Az ügyvédek régóta hangoztatják: megengedhetetlen, hogy míg az ügyész, a vád képviselője a bíróhoz hasonlóan a teljes bűnügyi akta birtokában készül fel a tárgyalásra, s teszi fel kérdéseit, a vádlott és a védő ezt nem mindig teheti meg. Oldalanként ugyanis száz forintot kell fizetniük az iratok másolásáért. A védelemhez való jog s a „fegyveregyenlőség”, a tisztességes eljárás elve nem mindig érvényesül. Ezt most kimondta az Alkotmánybíróság is. Határozata szerint az Országgyűlésnek az év végéig meg kell szüntetnie az alkotmánysértő helyzetet, és ki kell mondania: ingyen másolhatók-e az iratok, vagy a költség utólagos megfizetésével, a jogerős ítélet után.
– Elsősorban a kihallgatási jegyzőkönyvekről kérünk fénymásolatot – mondta Bánáti János védő, a Magyar Ügyvédi Kamara alelnöke. – A tárgyaláson, a tanúk kihallgatása közben fontos lehet, hogy fellapozzam a rendőrségi vallomást, vagy megnézzem azokat a szerződéseket, számlákat, egyéb bizonylatokat, amelyekről az ügy résztvevői beszélnek.
Az Alkotmánybíróság szerint az illeték felülvizsgálata elvi kérdés. Nem függ a gyanúsított, a vádlott anyagi helyzetétől, habár a költség sokakat megakadályoz abban, hogy jogaikat teljeskörűen érvényesítsék. Bánáti úgy gondolja, hogy a kihallgatási jegyzőkönyveket illetékmentesen kellene megkapniuk, a számlákat, szerződéseket, egyéb mellékleteket utólagos fizetés mellett, a jogerős ítélet után.
A rendőrség, az ügyészség és a bíróság szóvivői azt mondták: egyelőre nincs felmérésük az Ab-döntés várható hatásairól. Garamvölgyi László, az ORFK, Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség és Sándor Zsuzsa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) képviseletében úgy vélte, az évi 128 ezer bűnügy 200 ezer gyanúsítottja, vádlottja közül várhatóan többen kérnek majd másolatot, mint eddig. Az OIT szóvivője hangsúlyozta, hogy a bíróság költségvetése nem csökkenhet a kieső állami bevétel miatt.
origo.hu
Megszólalt a rendőrség a halálra gázolt kétéves kislány ügyében
