Kisebbségek: a két nagy megegyezett

Megegyezett az MSZP és a Fidesz az új kisebbségi törvény és az ahhoz kapcsolódó választójogi anyag tervezetében – tudtuk meg. Mesterházy Attila, az esélyegyenlőségi tárca MSZP-s politikai államtitkára és Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke várhatóan ma jelenti be, hogy a két párt visszavonja eddigi módosító indítványait, és közös, bizottsági módosító csomagot terjeszt be.

Hivatalosan azután kerülhet sor a kormány- és az ellenzéki oldal megállapodásának kihirdetésére, miután mind a négy parlamenti párt és mind a 13 nemzeti és etnikai kisebbség képviselői ma reggel találkozót tartanak a már megszületett egyezség kapcsán. Tudomásunk szerint a fő ellenzéki erő elképzelései javára billent el a mérleg azokban a vitás kérdésekben, melyekre a 2006-os kisebbségi önkormányzati választások alkotmányhű megtartása érdekében választ kellett keresni. Lesz ugyan választói névjegyzék, de az nem fogja sérteni a szabad identitásválasztás jogát, ugyanakkor eleget tesz annak az alkotmányos előírásnak is, hogy a kisebbségieknek kell megalkotniuk önkormányzataikat. Vagyis az eredeti kormánypárti elképzeléssel ellentétben nem a jelenlegi kisebbségi önkormányzatok kebeléből delegált bizottság előtt kell nyiltakoznia annak, aki részt kíván venni a választásban. Annak, aki voksolni akar, csak az illetékes jegyzőt kell felkeresnie, s előtte kell nyitakoznia arról, hogy az adott kisebbséghez tartozónak vallja magát. A jegyzőnek pedig nem lesz joga felülbírálni a nyilatkozatot. Ami a kisebbségi képviselőjelölteket illeti, identitásukra vonatkozó nyilatkozatukat nyilvánosságra is kell hozni. Így, bár nem lesz kötelező a kisebbségi anyanyelv ismerete, a választók mérlegelhetik, alkalmas személy-e, vagy csak az „etnobizniszre utazik” a jelölt.