Középületeket perelnek

Hét középület, köztük bíróság, polgármesteri hivatal, munkaügyi központ, gyógyszertár, orvosi rendelő és okmányiroda fenntartója ellen indított bírósági eljárást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. Ezzel megkezdődött az a persorozat, amelyet azért kezdeményeztek, mert nem akadálymentesítették a magyarországi középületeket a törvényes határidőig.

A székesfehérvári megyei bíróság, a győri táblabíróság, Budapest VIII. kerületének polgármesteri hivatala, egy XIII. kerületi gyógyszertár, egy vidéki okmányiroda, egy orvosi rendelő, valamint a Fővárosi Munkaügyi Központ egyik ingatlana – ezek azok a középületek, amelyek fenntartója ellen pert indított a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Az említett hét ügyben már benyújtották a bírósághoz a keresetlevelet, további négy esetben pedig az előkészítés zajlik – mondta Hegedűs Lajos, az érdekvédelmi szervezet elnöke. Ezek olyan épületek, ahol mozgáskorlátozottak is szerettek volna ügyeket intézni, de nem tudtak oda bejutni. A MEOSZ nem akart tömeges, az államigazgatást teljesen megbénító pereskedésbe kezdeni. Ezért csak néhány intézményt választottak ki figyelemfelkeltés céljából – szögezte le Hegedűs Lajos. „Pergyanús” épület pedig van elég, a középületeknek ugyanis alig 30 százaléka akadálymentes az érdekvédelmi szervezet korábbi felmérése szerint.
A felperes jogi képviselője főként az esélyegyenlőségi és az építési törvényre hivatkozik majd a bíróságon. Az egyik jogszabály kimondja, hogy 2005. január elsejéig akadálymentesíteni kell a középületeket. A másik pedig arról rendelkezik, hogy új középület építésére vagy régi átalakítására csak akkor lehet engedélyt adni, ha az akadálymentes lesz. Ezt azonban rendre megszegik. Hegedűs példaként említi a győri táblabíróságot, amelyet milliárdos összegből újítottak fel, mégsem lett akadálymentes. – Szeretnénk nyomatékosítani a perekkel, hogy a törvénysértésnek szankciója van. Reméljük, hogy sikerül arra is felhívni a figyelmet, hogy az átalakításokhoz pénz kell, amit a központi költségvetésből kellene biztosítani – szögezte le a MEOSZ elnöke, hozzátéve: a bíróság tisztázhatja azt is, hogy mi a középület. A törvény ugyanis ezeknél írta elő az akadálymentesítést, de a meghatározást nem pontosították.
A kormány nemrég 2010. december 31-ét jelölte meg a középületek akadálymentesítésének végső határidejeként. Ezen belül épületcsoportonként részhatáridőket jelölnének meg, ezekről még zajlik a szakmai egyeztetés.