Merkel a csapatmunkában bízik

Az őszre előre hozott német parlamenti választáson a szociáldemokraták Gerhard Schröder vonzerejében reménykednek, és a kancellárra szabott programmal mintegy a személyi kultusz jegyében igyekeznek menteni a menthetőt. Az ellenzék a szoros összefogást szorgalmazza, és az Észak-Rajna-Vesztfáliában bevált csapatmunkát helyezi előtérbe.
Az SPD kénytelen megbirkózni a párt fekete bárányának számító Oskar Lafontaine újabb akciójával. Az 1999 márciusában minden mandátumáról lemondó pártelnök és pénzügyminiszter, Gerhard Schröder kancellári karrierjének hajdani építője bejelentette: kilép a pártból. Egyben közölte, politikai jövőjének lehetőségeit az SPD-től balra álló erők soraiban látja, így a szociális igazságosság jelszavát hangoztató Munka és Szociális Igazságosság Választási Alternatívája (WASG) vagy a szocialista PDS oldalán. A német jogszabályok szerint azonban két párt nem indulhat közös listán. Az NDK-hagyományokra támaszkodó PDS hajlandó lenne helyet biztosítani Lafontaine-nak abban bízva, hogy a nyugati tartományokban az ő nevével közelebb kerülhet a választópolgárokhoz, mint a keleten favorizált Georg Gysivel. Ha e számítás bejön, akkor annak az árát az SPD fizeti meg, mivel a szélsőbaloldali szárny támogatói innen pártolnak el. Számukra ugyanis elfogadhatatlanok az Agenda 2010 reformjai, amelyek szerintük nem egyeztethetők össze a szociáldemokrácia alapelveivel. Ennek a kritikának adott hangot most már huzamos idő óta Oskar Lafontaine.
A kereszténydemokratáktól kiszivárgó hírek szerint Angela Merkel erős szakmai csapat kialakításán fáradozik. A CDU elnök aszszonya árnyékkormányában Edmund Stoibernek jutna a gazdasági és pénzügyi szupertárca. Ezzel párhuzamosan Németország két szélsőjobboldali pártja – az NPD és a DVU – megegyezett abban, hogy közösen igyekeznek bejutni a Bundestagba. A vezető szerep a nemzetiszocialista NPD-nek jutott, az ő neve szerepel a választási listán. Támogatóik többségére a hajdani NDK tartományaiban számítanak.