Több mint kétezer, az Antarktisz gleccsereiről 1940-től napjainkig készült hagyományos fényképet és a hatvanas évek elejétől összegyűjtött, száznál is nagyobb számú műholdas felvételt elemeztek a British Antarctic Survey (BAS) és a U. S. Geological Survey (USGS) munkatársai az elmúlt években. Munkájuk gyümölcseként elkészült az eddigi első átfogó tanulmány, amely szomorú képet fest a hegyek oldalán lenyúló jégfolyamok állapotáról. A tudósok a Science című szaklapban publikálták eredményeiket. Ezek szerint a hatodik kontinensen aláereszkedő 244 gleccser 87 százaléka az olvadás miatt visszahúzódott, azaz rövidebb lett az elmúlt ötven évben. A BAS és az USGS szakemberei szerint ráadásul a folyamat egyre gyorsabb ütemben zajlik.
Ötven évvel ezelőtt a Déli-sarkvidék gleccserei híztak, azóta viszont megfordult a folyamat – összegezte tapasztalatait Alison Cook, a kutatás vezetője. Elmondta: az elmúlt öt évben már gyors visszahúzódást tapasztaltak. A folyamat az antarktiszi félsziget melegebb, északi felén kezdődött és hozzávetőleg déli irányba haladt tovább a légkör felmelegedésével. Drámainak számító, két Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés volt az elmúlt fél évszázad alatt a régióban, ez azonban önmagában még nem magyarázza meg a jelenséget – vélik a szakemberek. A vizsgált gleccserek átlagosan 50 métert húzódtak vissza évente az utóbbi fél évtizedben. Akad ellenpélda is: 32 jégfolyam a többivel ellentétesen lassú hízásnak indult. Minderre magyarázatot azért nehéz találni, mert ez volt az első ilyen nagy mintával dolgozó kutatás, nincsen tehát összehasonlítási alap. Annyi biztos a számok tükrében – mutattak rá a tudósok –, hogy a változás egyik kulcsmozzanata a felmelegedés.
Melegedő sarkvidék. Az antarktiszi gleccserek változásairól nem most született először lesújtó tanulmány. A New Scientist például tavaly ősszel írt annak következményeiről, mi is történt azután, hogy a déli kontinensről 2002 márciusában egy tömbben leszakadt a Larsen B névre keresztelt, több mint háromezer négyzetkilométer kiterjedésű jégmező. Ezzel szinte azonnal megindult egy újabb folyamat: az eredetileg a jégmezőre nehezedő gleccserek a korábbinál hat-nyolcszor nagyobb sebességgel kezdtek közeledni a tenger felé. Ez a hirtelen felgyorsulás azt eredményezte, hogy csökkent a part közeli jégfolyamok kiterjedése: egy hat hónapos időszak alatt 38 méterrel húzódtak lejjebb. Az eseményt kutatók egyértelműen a globális fölmelegedéssel magyarázták a jelenséget. A tengerbe ereszkedő gleccserek a szakemberek szerint tengerszint-emelkedést okoznak, ennek mértékét azonban nem tudták megbecsülni.
