Parádé Moszkvában

Bár George Bush amerikai elnök vasárnap Rigában elítélte Kelet- és Közép-Európa szovjet megszállását, s úgy fogalmazott, hogy a náci Németország felett aratott győzelem milliók számára egy másik birodalom vaskezű uralmát hozta, a második világháború európai befejezésének hatvanadik évfordulója alkalmából tartott tegnapi ünnepséget inkább a közös emlékezés, mintsem a nagyhatalmak közti feszültség jellemezte.

Ott voltak a vesztesek, a győztesek csak részben. Moszkvában úgy zajlott le a náci Németország legyőzésének hatvanadik évfordulójára rendezett parádé, hogy éppen Tony Blair hiányzott a győztesek közül. Ráadásul a mosolyokkal teli George W. Bush előzőleg kemény kritikák sorát zúdította a Kremlre. Ennek ellenére Moszkva ünnepelt.
Az ünnepség környékén szinte mozdulni sem lehetett a hatalmas tömegben. Miközben Vlagyimir Putyin a katonákat üdvözölte, egy szmolenszki fiatalember épp azt fejtegette, hogy Németország megadta magát, és ma szövetséges. „Soha nem felejtjük el azt a megaláztatást, azt a szörnyűséget, ami hatvan éve történt” – mondta.
Az orosz elnök Európa felszabadításáról beszélt, kifejtve: osztoznak a győzelmen, amelyben mindenkinek megvan a maga része. Nem szabad elfelejteni, hogy a Szovjetunió tízmilliókat, katonák tízmillióit veszítette el – szögezte le Putyin, hozzátéve, hogy szó sincs a sztálini rendszer rehabilitációjáról.
*
A parádén – amelynek dísztribünjein 54 állam- és kormányfő, köztük Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége foglalt helyet Putyin és felesége társaságában, mintegy két és fél ezer veterán között – felvonultatták a nagy honvédő háborúban kitűnt alakulatok zászlóit, korabeli egyenruhát és fegyvereket viselő osztagok meneteltek, és további 2600 veterán hajtott körbe korhű kisteherautó-utánzatok platóján egykori szovjet frontjaik (hadseregcsoportjaik) szerint. A magas rangú vendégek között jelen volt George Bush amerikai elnök és hitvese, Laura, Jacques Chirac francia, Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai, Aleksander Kwasniewski lengyel, Viktor Juscsenko ukrán és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, Gerhard Schröder német kancellár, Silvio Berlusconi olasz, Koidzumi Dzsunicsiro japán és José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő, valamint Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, aki fontosnak tartotta, hogy az orosz hírügynökségnek adott exkluzív interjúban külön köszönetet mondjon az orosz népnek a fasizmus legyőzésében vállalt áldozatáért. Hiányzott viszont az ünnepségről a három balti ország közül kettő – Észtország és Litvánia – első embere, miután Putyin nem volt hajlandó elismerni, illetve bocsánatot kérni országaik hatvan évig tartó szovjet megszállásáért. Jelen volt ellenben Vaira Vike-Freiberga lett elnök. Ugyancsak távol maradt Mihail Szaakasvili grúz elnök. Kwasniewski a moszkvai lengyel nagykövetségen nem felejtette el hangsúlyozni, miközben kitüntetéseket nyújtott át háborús veteránoknak, hogy a győzelem mást jelent az oroszoknak, és mást a lengyeleknek és több más kelet-európai népnek. „Egyes népek, például a baltiak számára ez a győzelem összekapcsolódott függetlenségük elvesztésével, míg mások, például a lengyelek számára szuverenitásuk jelentékeny csorbulásával és a sztálinista elnyomással járt” – mondta a lengyel elnök.
Az ünnepséget rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartották meg, a légvédelmi ütegeknek parancsuk volt arra, hogy lőjenek le minden olyan repülőgépet, amely megsérti a Moszkva felett létesített repülési tilalmi övezetet, a város központjában pedig lezártak több metróállomást és utcát.
A magyar elnöknek különösen fontos kötelezettsége volt megemlékezni arról, hogy Magyarország háborút viselt a Szovjetunió és a szövetségesek ellen, és sok pusztítást okozott – mondta Mádl Ferenc Moszkva mellett tegnap, a győzelem napján. A köztársasági elnök, aki magyar hadifoglyok gránit emléktábláját koszorúzta meg a krasznogorszki temetőben, az orosz és a magyar nép közötti kiengesztelődés kohéziós erejének nevezte a katonasírok ápolását. Mádl, akinek szűkebb családjából is többen mentek háborúba, s vesztették életüket a volt Szovjetunió területén, meghatottan köszönte meg Alekszandr Bisztrickijnek, az orosz hadisírgondozó szervezet vezetőjének és Holló József vezérőrnagynak, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójának az oroszországi magyar katonasírok rendben tartását. A Moszkva északnyugati részébe ékelődő Krasznogorszk kisváros polgári temetőjének két parcellájában 27 magyar hadifogoly nyugszik több száz német és más társával együtt. Mádl a következőkben foglalta össze a moszkvai ünnepségek lényegét: megemlékezés a szövetségesek, s köztük döntően a szovjet hadsereg katonáiról, amiért felszabadították Európát a német nemzetiszocialista diktatúra hódító gépezete alól, s megszabadították egy történelmi kataklizmától. Mint mondta, magyar elnökként különösen fontos kötelezettsége volt megkövetni a Szovjetunió népeit a rájuk kényszerített áldozatokért egy olyan támadó háborúban, amelybe Magyarország államvezetése bűnéből belesodródott. Hála a szövetségeseknek, döntően a szovjeteknek, Magyarország is visszakapta a szabadság igényét és lehetőségét. De aztán a szabadság várakozása eltorzult, a sztálini megszálló gépezet civilek százezreit hurcolta munkatáborokba, és 1956-ban a magyar nép felkelését egy másik Oroszország vérbe fojtotta. Mádl méltatta Borisz Jelcin akkori orosz elnöknek a magyar Országgyűlésben 1992-ben elmondott, beleérző, felelősségteljes beszédét, amelyben megkövette a magyarokat 1956-ért. Mindamellett sokan várják még, hogy Moszkva ezen túlmenően is megkövesse a magyarországi áldozatokat – jegyezte meg.

Megemlékezés a Parlamentben. A II. világháború befejezésének hatvanadik évfordulójára és a háború áldozataira emlékeztek tegnap a Parlamentben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, most együtt tisztelegnek a hősök és az áldozatok emléke előtt az egykori győztes és vesztes országok egyszerű állampolgárai és közéleti személyiségei. Mint mondta, hatvan évvel ezelőtt megdőlt az a hatalom, amely nyíltan vette programjába az emberiség többségének rabszolgasorsba süllyesztését, népcsoportok teljes kiirtását a csecsemőktől az aggastyánokig. – Csaknem teljesen elpusztították kontinensünk zsidóságát, megtizedelték a szláv népeket. A tömeggyilkosság nagyüzemei örök mementóul szolgálnak az utókor számára, hogy megértsék, a technikai civilizáció lehet emberiségellenes is – mondta a házelnök. Hozzátette: hazánk nem a győztesek asztalánál foglalt helyet a II. világháborút lezáró béketárgyalásokon, mégsem szeretné, ha vesztesként emlékeznénk a mai napon. Úgy vélte, 1945 tavaszán olyan, a régi rendszer által lefojtott energiák szabadultak fel a magyar népből, amelyek megteremtették egy demokratikus kibontakozás alapjait, a köztársaságot, megkezdték és rövid idő alatt be is fejezték a háborútól szétdúlt ország újjáépítését. A házelnök beszéde után az Országgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg a háború áldozatairól.

Kitüntetések. Antifasisztákat tüntetett ki tegnap a budapesti orosz nagykövet Valerij Muszatov. „Jogosan ünnepeljük ezt a napot együtt a Hitler-ellenes koalícióban részt vevő nagyhatalmakkal – mondta –, minden szövetséges országgal, amelyekkel a háború éveiben egy cél kötött össze bennünket: megszabadítani az emberiséget a hitleri „új rendtől”. A továbbiakban beszélt arról, hogy mindmáig viták folynak a háborúról; vannak, akik csökkenteni akarják a közös győzelem jelentőségét, át akarják írni a történelmet, sőt, a győztesekkel szemben vannak követeléseik, illetve egyenlőségjelet próbálnak tenni a felszabadítók és az agresszorok közé. Muszatov a győzelem hatvanadik évfordulójára alapított orosz állami kitüntetést adott át Göncz Árpádnak, Mózes György nyugállományú ezredesnek, a berlini ostrom résztvevőjének, Katona Gyulának, a Vörös Hadsereg veteránjának, Barta Istvánnénak és Marosi Bélának, az orosz hadiipar akkori dolgozójának, illetve Nagy László ellenállónak.