A Fidesz ügyvezető elnöksége azt kéri a párt frakciójától, hogy az Emberek jelöltje szimpátiaszavazás végeredménye alapján támogassa szavazataival Sólyom László köztársasági elnöki jelölését – jelentette be tegnap a testület ülésének szünetében Orbán Viktor pártelnök. Orbán hangsúlyozta: Sólyom Lászlót egy civil szervezet, a Védegylet ajánlotta az államfői posztra, tehát nem pártjelöltről van szó.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője kifejtette: képviselőcsoportjuk várhatóan támogatni fogja Sólyom Lászlót mind a jelölés során, mind pedig a szavazáson, ugyanis a lehetséges jelöltekről már volt szó a frakcióban. Hangsúlyozta: Sólyom az Alkotmánybíróság első elnöke volt 1990-től, és ebben a minőségében részt vállalt a „jogi honfoglalásban”, amely a mai napig meghatározza Magyarország közjogi berendezkedését.
*
Rámutatott: közéleti munkája a rendszerváltást megelőzően kezdődött, amikor civil szervezeteknek nyújtott segítséget a megalakuláshoz. Komoly, nemzetközileg is elismert tudományos munka áll mögötte. Áder elmondta: Sólyom munkáját és pártatlanságát az Alkotmánybíróság elnökévé választásakor egyszer már mind a szocialisták, mind a szabad demokraták elismerték, ezért számítanak rá, hogy „jó néhány” kormánypárti képviselő is támogatni fogja a jelöltet. Sólyom Lászlót február 23-án javasolta köztársasági elnöknek a Védegylet. A erről szóló nyílt levelet száztíz ismert személyiség írta alá, jobb- és baloldali kötődésűek egyaránt.
Orbán Viktor a szimpátiaszavazás végeredményét értékelve elmondta: a közéletben aktívan részt vevők nagy többsége Mádl Ferenc köztársasági elnök munkájával elégedett volt. A szavazással az emberek „közös köszönetet” is mondtak neki – tette hozzá. Mádl Ferenc azt nyilatkozta, hogy nem lát semmilyen olyan kényszerítő körülményt, amely indokolná, hogy újra vállalja az államfői megbízatást. Ilyen lehetett volna például az, ha a négy parlamenti párt közösen kéri – mondta Orbán.
Kérdésünkre a Fidesz elnöke kijelentette: fel sem merült bennük, hogy az esetleges sikertelen első fordulót követően majd új jelöltet állítsanak. (Ismert: az MSZP-ben felmerült, ha Szili Katalin nem kap legalább 50 százalékos támogatottságot az első fordulóban, akkor egy gyors kongresszus összehívásával új jelöltet keresnek.) – A két forduló közötti ravaszkodásnak nem vagyok híve – tette hozzá.
Sólyom László a civil szféra jelöltjének tekinti magát az államfőválasztáson, az esélyeit egyelőre nem latolgatja, de bármelyik parlamenti frakció tagjaival szívesen találkozik, ha erre felkérik. Elmondta: tegnap délelőtt azzal kereste meg Orbán Viktor, hogy hétfőn a Fidesz frakciója elé terjesztenék mint államfőjelöltet. „Beleegyeztem, hiszen mióta a Védegylet a képviselők figyelmébe ajánlott, erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy ezt az ügyet végigvigyem.” Szili Katalin tegnap úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy nemes versengés lesz közte és Sólyom között.
Nyakó István, az MSZP szóvivője a bejelentésre úgy reagált: ezzel a tiszta, egyenes beszéddel tartozott a Fidesz saját választóinak. Akikkel szerinte az ellenzéki párt két hónapon keresztül „packázott”. Horn Gábor SZDSZ-es ügyvivő elmondta: hétfői frakcióülésükön értékelik majd a kialakult helyzetet. Szerinte Sólyom László „nagyjából” megfelel az SZDSZ elvárásainak. De nem adják fel, „hogy a koalíció közös köztársaságielnök-jelöltet állítson” – jelentette ki. Dávid Ibolya, az MDF elnöke közleményben köszönte meg Sólyom Lászlónak, hogy vállalta a köztársaságielnök-jelölést. Valamint üdvözölte, hogy azt a Fidesz is támogatja.
*****
Tárki: Szili az élen. A Századvég és a Tárki adatfelvétele szerint a köztársaságielnök-aspiránsok közül Szili Katalin társadalmi támogatottsága a legmagasabb, az öszszes megkérdezett 18 százaléka javasolná a házelnököt a posztra. Mádl Ferencet 14, Sólyom László 3 százalékos támogatottságon áll. A Fidesz szavazóinak 42 százaléka ellenzi, ugyanakkor 37 százaléka igenli Szili Katalin jelölését, az MSZP-szavazók körében pedig 77 százalékos a támogatottsága.
Török Gábor politológus: A helyzet egyértelműbbé vált, mégis sokkal bizonytalanabb. Ha mindenki tartja magát az eddigi álláspontjához, akkor Sólyom László lesz az új köztársasági elnök. Három esélye van annak, hogy ez ne így történjen. Ha az SZDSZ meggondolja magát, ha Szili Katalin önként visszalép, vagy ha az MSZP vezetése lépteti vissza. Reálisan ezek közül csak a másodiknak van esélye, mert ha az SZDSZ mégiscsak támogat egy pártpolitikust, akkor szavazóit, ha az MSZP vezetése visszalépteti Szilit, akkor a „fejét” veszíti el. Ám az sem túl valószínű, hogy a házelnök asszony visszalép, bár ezzel nagy népszerűségre tenne szert. De van még esély változásra a koalíciónál.
GirÓ-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója: Az első forduló után fog kiderülni, hogy milyenek az erőviszonyok. Az MSZP-t köti a kongresszus határozata, és könnyen elképzelhető, hogy az SZDSZ tartja magát a szavához, és így Szili Katalin nem kapja meg a kormánytöbbséget. Ha az MSZP, megcáfolva lassúságát, összehív a két forduló között egy kongresszust és új jelöltet állít, nem lehet megjósolni, mi várható, mert nem tudni, hogy ez ki lehet. Az ügyrendi bizottság állásfoglalásával az SZDSZ-nek a harmadik fordulóban színt kell vallani, hogy fenntartja-e véleményét, vagy újra szembe- megy a koalíciós partnerrel. Tartózkodással megakadályozni az államfőválasztást ugyanis már nem lehet.
A szimpátiaszavazás végeredménye:
- Mádl Ferenc: 283 412
- Sólyom László: 245 238
- Szili Katalin: 103 953
- Glatz Ferenc: 74 625
- Gombár Csaba: 11 097
