Tejtermelők pácban

Optimista képet festett mindenki arról a kiszámíthatóságról és biztonságról, ami az EU-ban várja a tejágazatot, de a várakozások nem igazolódtak, mert az uniós exporttámogatások megszűnése és az Európán is végigsöprő tejárcsökkenés minket is kedvezőtlenül érintett – értékelte az uniós csatlakozás óta eltelt egy évet tegnap Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács (TT) elnöke a harmincadik tej világnap alkalmából tartott tájékoztatón.
A tejtermelési adatokról elmondta, hogy már 2004-ben is csak az előző évi mennyiség 95 százalékát, azaz 1,8 milliárd liter tejet termelt az ágazat, mivel tavaly év elején drasztikusan csökkentek a felvásárlási árak, és sokan felhagytak a termeléssel. Ezen a helyzeten nem segített az agrártárca időközben meghirdetett kiegészítő termelői és az ugyancsak meghirdetett kvótaalapú támogatás sem, így ez a csökkenő tendencia ma is folytatódik. Ugyancsak rontott a helyzeten, hogy miközben a tej önköltsége 69,4 forint volt, addig a felvásárlási átlagár csak 65,45 forintot ért el – mondta az elnök, hozzátéve, folyamatosan csökkent a tejfelvásárlás is, 2004-ben hétszázalékos volt a csökkenés, és ehhez képest az idei első négy hónapban további öt-hét százalékkal zsugorodott a felvásárlás. – Ha a termelők továbbra sem találják meg számításukat, akkor folytatódik a tehénlétszám és a tejtermelés csökkenése, miközben a termelőknek folyamatosan meg kell felelniük a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Ezt csak úgy tudják kivitelezni, ha fejlesztenek, de a szükséges fejlesztések megfelelő források hiányában megkérdőjelezendők. Még akkor is, mondta a terméktanács elnöke, ha uniós támogatásban részesülnek, mert a tejkvótaalapú támogatásokat – hasonlóan más uniós támogatáshoz – csak az év végén, illetve a jövő év elején kapják meg, hacsak nem faktoráltatják jogosultságaikat. Lehetőségeikről szólva elmondta, problémáikat nem az unióra mutogatva, hanem itthon kell megoldani olyan hatékonysággal, ahogy Gráf József agrárminiszter rendezte az import 2,8 zsírszázalékos tej ügyét, mert sok hasonló rendezetlen kérdés van – mondta Istvánfalvi, kiemelve a tejtermékpálya szabályozatlanságát és a tejpor-intervenció hiányát.
Besenyei Ferenc, a TT elnökhelyettese elmondta, hogy a múlt évben még nyolcszázalékos volt a tejtermékek importja, de az idén bizonyos szegmensekben ez az arány meghaladja a 16 százalékot, sőt egyes termékeknél közelíti a 20 százalékot. Az áruházláncok sajátmárkás termékei között egyre több külföldön gyártottal lehet találkozni, s e csoporton belül az import aránya lassan eléri a negyven százalékot.
Besenyei hozzátette, ellentmondásos az ágazat helyzete, mert amíg az előrejelzések növekvő fogyasztást valószínűsítenek, addig csökkenő termelésnek lehetünk tanúi, s így előfordulhat, hogy a hazai tejipar nem lesz képes kielégíteni a jövőbeli megnövekedett igényeket. Megoldásként a versenyképesség növelését említette úgy, hogy kormányzati segítséggel a környező országokkal itthon is azonos versenyhelyzetet teremtünk, s nagyobb szigorral fogunk az importtermékek vizsgálatához.