Tolerált délvidéki magyarverések

Nem tekinthető etnikai incidensnek a magyar fiatalok elleni palicsi támadás – jelentette ki Ljubisa Ivanovics, a szabadkai rendőrség szóvivője. Annak ellenére erősíti ezt, hogy a szerb támadók az ellenállást sem igen tanúsító magyar fiúknak a magyar anyját szidták, Magyarországra zavarták volna őket, s mindezt azért, mert anyanyelvükön beszélgettek egymással.

A szerbek sértettként igyekeznek magukat bemutatni, erőszakos fellépésüket pedig reakcióként. Szerintük ugyanis a magyarok megjegyzéseket tettek a lányokra, s ez váltotta ki a támadást. A hatóságok pedig a következményeket igyekeznek kisebbíteni, hiszen az áldozatok csak könnyebb sérüléseket szenvedtek, mintha ez csökkentené a védekezni is alig merő magyar fiúkat érő verbális és fizikai megaláztatást. A szabadkai rendőrség nyomoz, ám a kijelentésekből máris következtetni lehet, milyen eredménnyel. Mindenesetre feljelentést tesz az elkövetők ellen, akiknek eszerint – mint várható is volt – nem etnikai indíttatású támadásért kell felelniük, hanem verekedésért. A belügy szerint is csupán véletlen, hogy az incidens ott történt, ahol néhány nappal ezelőtt Szili Katalin házelnök Predrag Markovics szerb parlamenti elnökkel megnyitotta a palicsi szerb–magyar toleranciatábort, s ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt szabadkai látogatásakor ebéden látták vendégül a helyi magyarok képviselői.
A jelekből ítélve nem lesz nagy foganatja a miniszterelnök felszólításának, hogy Magyarország elvárja a helyi hatóságok erélyes fellépését az ügyben. Nem engedhetjük meg – fogalmazott Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádiónak nyilatkozva –, hogy bárkit hátrány érjen származása miatt. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke Somogyi Ferenc külügyminiszternek címzett levelében üdvözli a kormányfő megnyilatkozását, ám ez szerinte már nem elég. Ágoston András úgy gondolja, hogy a többé-kevésbé tolerált magyarverések valahol illeszkednek a szerb hatalom Koszovó-stratégiájához. Céljuk a vajdasági magyarok megfélemlítése s az, hogy fenntartsák a nehezen kezelhető, de biztonsági szempontból valahol mégiscsak fontos Szerbia pont ilyen megítélését. Így lehet a szerb politikai elit európai irányultságát erősítendő engedményekre sarkallni a nyugati tárgyalókat. „A vajdasági magyarság egyre romló helyzete és a közösségben érezhető rossz hangulat miatt célravezetőnek tartanánk – írja Ágoston –, ha a magyar kormány, a magyar diplomácia és a magyar parlamenti elit világosan kimondaná, mi a szándéka a vajdasági magyar kisebbséggel.” A világos budapesti álláspontok ismeretében a szerb hatóságok könnyebben felismernék a határokat, ameddig elmehetnek – utalt rá a minél konkrétabb politikai állásfoglalást követelő Ágoston.