A holland oktatás konzervativizmusa

Hollandiában legális az eutanázia, a marihuána, a homoszexuálisok házasodhatnak, multikulturális az együttélés, egyszóval az ország a liberálisok paradicsoma. Csakhogy Hollandiában nem csupán ateista liberálisnak jó lenni, hanem konzervatív kereszténynek is. Nézzük meg a holland oktatási rendszert, amely bizonyára elkerülte a magyarországi kisebbik kormányzó párt figyelmét!
A holland alkotmány 23. cikkelye kimondja az oktatás szabadságát, ami azt jelenti, hogy minden szülőnek jogában áll a saját értékrendjének, vallásának és világnézeti irányultságának megfelelő iskolába küldenie gyermekét. Ha a már meglevő intézmények között ilyet nem talál, jogában áll állami támogatással új iskolát alapítania, ha az megfelel a törvényi előírásoknak.
Így Hollandiában – a többi európai országhoz hasonlóan – az állami iskolák mellett magániskolák is működnek. Ami mégis a világon egyedülállóvá teszi a holland rendszert, az az, hogy az általános és középiskolák közel kétharmada magániskola, amelyeknek fenntartója nem az állam, hanem valamely közösség vagy alapítvány, esetleg magánszemély.
A magániskolák két nagyobb csoportra oszthatók: a felekezeti (római katolikus, protestáns, zsidó, hindu, mohamedán stb.) és a vallási tekintetben semleges, reformpedagógiai irányultságú (Waldorf, Montessori, Jenaplan, Freinet) iskolákra.
A magániskolák azon túl, hogy természetesen teljesíteniük kell az oktatási minisztérium által megszabott feltételeket (a tanórák száma, a kötelező tantárgyak, a leglényegesebb oktatási célok, vizsgaprogramok és a központi záróvizsga), szabad kezet kapnak az oktatás anyagának megválasztásában és jogukban áll kizárólag olyan tanárokat alkalmazniuk, akik az intézmény világnézeti és vallási hovatartozásához alkalmazkodnak.
A közel másfél millió holland kisiskolás alig egyharmada jár állami, világi intézménybe, a többségük valamely felekezeti intézmény tanulója. Az elmúlt években országszerte megfigyelhető volt az a tendencia, miszerint annak ellenére, hogy a holland lakosság többsége nem gyakorolja vallását, a világi iskolákban tanulók létszáma folyamatosan csökken, a katolikus és protestáns iskoláké viszont egyenes arányban növekszik. Jogos tehát a kérdés, hogy vajon egy szekularizált és a liberalizmus zászlóshajójaként elhíresült társadalomban miért van ekkora igény a vallásos oktatásra. Az ok egyszerű: még az ateisták is jobban megbíznak a felekezeti iskolák által képviselt értékekben és normákban, valamint az oktatás színvonalában.
És végül a holland oktatási rendszer azon pontja, amelyről liberális írás soha nem szól Magyarországon: az iskolák finanszírozása.
A holland iskolák teljes költségét minden iskolatípus esetében az állam állja, ha az intézmény megfelel a törvényes feltételeknek. A finanszírozás az önkormányzatokon keresztül történik, vagyis az iskolák költségeik fedezetét – a magyar modellhez hasonlóan – tőlük kapják meg, ezt azonban – a magyar modellel ellentétben – az állam 100 százalékban megtéríti. Vallási, felekezeti, pedagógiai irányultságtól függetlenül. Mert mindenkinek joga van a saját értékrendjének, világnézetének és vallási irányultságának megfelelő oktatásban részesülnie.
Természetesen a holland liberális pártok is folyamatosan támadják az oktatási rendszert, ezen keresztül pedig az alkotmány 23. cikkelyét, de amíg egy vidéki kisváros négy általános iskolája közül három keresztény szellemiségű, az állami intézmény pedig minden évben súlyos nehézségek árán tudja csak összeverbuválni a minimális gyereklétszámot, addig valószínűleg a rendszer nem változik.
Békefi Zsuzsanna
Lunteren, Hollandia