Akció a zempléni ruhagyár megmentéséért

Miközben a kormány – többek között – a foglalkoztatási és munkaügyi sikereit reklámozza az országszerte botladozó 100 lépésében, addig a sátoraljaújhelyi Hegyaljai Ruházati és Konfekcióipari (Herukon) Rt. működőképessége és ötszáz dolgozójának megélhetése került veszélybe. Az ágazat vesszőfutásának megakadályozására – szép szavakon kívül – semmilyen komoly intézkedés nem történt, s adott a kérdés: támogatni vagy cserbenhagyni? Amennyiben a cigándi, a zemplénagárdi és a nagyrozvágyi üzemeket bezárják, újabb félezer ember sorsa pecsételődik meg végérvényesen, konfekcióipari szakemberekre ugyanis kicsi az igény Zemplénben.

Az egyes médiumokban ismerethiány vagy szándékos félrevezetés miatt megjelent fals információk nem tesznek jót a Herukon Rt. megítélésének – fogalmazott Pétervári Csaba vezérigazgató –, különösen akkor nem, amikor a nagy múltú cég jövője a tét. Mint mondta, ötszáz ember sorsa forog kockán, ráadásul a gyár bezárása esetén a ruhaipari képzettségű alkalmazottak talán sohasem vagy csak nagy nehézségek árán juthatnának ismét kenyérkereseti lehetőséghez az egyébként rendkívül hátrányos helyzetű vidéken. Nem tesz jót sem Sátoraljaújhelynek, sem a régiónak a munkanélküliség számarányainak helyi növekedése, s a részvénytársaság igazgatótanácsának tagjai pontosan ismerik a lehetséges következményeket. Megoldás lehet az állami támogatás, ami még mindig olcsóbb volna, mint félezer ember segélyezése. Ilyen körülmények között nem árt az óvatosság, éppen ezért Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legnagyobb konfekciógyárának vezetője nyilatkozattétel helyett egyelőre inkább a várakozás stratégiáját választotta. Kijelentette, július első harmadának végén visszatérhetünk a témára, de addig nem kívánja közzétenni gondolatait.
Hörcsik Richárd, az egzisztenciális gondokkal küzdő zempléni régió fideszes országgyűlési képviselője viszont leginkább a Herukon Rt. munkaügyi jelentőségére hívta fel a figyelmet. Szavai szerint az 1952 óta működő vállalat az elmúlt fél évszázad során kiváló eredményeket produkált, tehát a kormánynak mindenképpen látnia kell, hogy állami támogatás nélkül ezt a céget immár nem lehet életben tartani. Legalább 300 millió forintra volna szükség, s az anyagi segítség megítélése nem elsősorban a munkavállalókat venné „ölbe”, hanem az államot mentesítené egy újabb egymilliárdos kiadás alól. Az alkalmazotti jövedelmek – mint szinte minden magyar konfekcióipari vállalkozás esetében – ugyan rendkívül alacsonyak, de még mindig többet érnek a munkanélküli-segélynél.
A képviselő nem titkolta aggályait sem: a jelenlegi foglalkoztatási viszonyok között ötszáz ember elbocsátása drámai helyzetet teremtene Zemplénben, ahol egyébként is jóval az országos átlag feletti a munkanélküliek száma. Véleményének adott hangot, miszerint a dolgozó ember lelke kevésbé annyira a munkától, hosszú távon inkább a semmittevéstől fárad el. Olcsóbb lenne tehát megtartani a munkaerőt, mint végkielégítést fizetni, illetve az egyéb anyagi kötelezettségeket teljesíteni. Hörcsik Richárd közölte, a cég az évek során sok milliárd forintnyi, államkasszát gazdagító közteherviselési kiadást vállalt magára adó- és járulékfizetés formájában, s ha ez nem elég indok a Herukon életben tartására, akkor tényleg nagy a baj kormányzati szinten. Adósságból most sajnos nincs hiány, a pénzügyi nehézségeket azonban csak egy működőképes vállalkozás képes leküzdeni. A képviselő elmondta: a ki nem fizetett bérek és az egyelőre jelentős köztartozás okoz fejtörést a ruhaipari vállalkozás igazgatótanácsi tagjainak, a likviditási gondok miatt ráadásul azt a 48 és fél millió forintot sem tudják egyszerre felhasználni, amit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ pályázatán nyertek a munkaerő megtartása címén. Úgy tudja, hogy a vezérigazgató bankokkal tárgyal, eredményekről azonban nincsenek információi.
A kialakult helyzetről a ruhaipari vállalkozás igazgatótanácsa közleményt adott ki a hét közepén, amely dokumentum szerint a Herukon Rt.-nek jelentős köz- és a dolgozók felé ki nem fizetett bértartozása van. A társaság alkalmazotti létszáma a 48,6 millió forint értékű munkaügyi pályázattal kapcsolatos szerződésben foglaltakhoz képest csökkent, így a megítélt munkahelymegtartó támogatást eddig a fenti okok miatt nem tudták igénybe venni. E tényről a munkaügyi központ sátoraljaújhelyi kirendeltségét is értesítették, ugyanakkor sikerült áthidaló megoldást találniuk a gondokra. Úgy tűnik, rövidesen megkezdhetik az elnyert pályázat időarányos, havonkénti lekérését, amely a bérszerződésben rögzítettek arányos részét képezi. Mindezek előzményeként 2005. június 10-én a közgyűlés felfüggesztette munkáját, s a tisztújítást követően az újonnan választott vezetésnek harminc napra szóló konkrét feladatokat szabtak. A közleményt Pétervári Csaba vezérigazgatótól kaptuk meg, miközben a sátoraljaújhelyi központú vállalkozás első embere sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az országgyűlési képviselő nyilatkozatát.